Szóval, kissé sűrűn sorsolunk... El is határoztam, hogy most majd egy nagyobb szünet jön... Mert ahogy írogatom a neveket (mert persze, hogy az előző sorsoláshoz írtakat három perccel az újabb sorsolás után találtam meg...), annyi mindenkinek szánnám a nyereményt! És a végén csak egy valakit örvendeztethetek meg...
Ezúttal úgy csináltuk, hogy mi, nők, öten, húztunk egy-egy nevet, majd Zoli, egyetlen férfi, kihúzta a nyertes nevét, aki nem más, mint Szabina. Aki még soha nem kommentelt, ha jól emlékszem. Így csak bízom benne, hogy most olvas és felfed magáról-magából valamit.... Megteheti ezt itt, kommentként, megadva az e-mail címét és/ vagy postai címét, vagy pedig, ha továbbra is a teljes diszkréciót választja, akkor az e-mail címemre írhat: balogh.ficsor@gmail.com ! Ha Szabina nem hallat magáról január elsejéig, akkor a "pótgyőztesé" lesz a szombathelyi éjszaka. A pótnyertest viszont ismerem, bloggoló és rendszeres kommentelő. Hogy többet ne áruljak el róla....
Egyébként pedig remek, pizsamás karácsonyunk volt-van (ami azt jelenti, hogy a négy Grácia a teljes 23-át, 24-e és 25-e nagy részét hálócuccban töltötte, társasozva, filmet nézve, játszva, önfeledten). Még olyan is megeshetett, hogy lányaim közé ülve, a kanapén kuporogva, pokróccal a lábamon, olvashattam a könyvemet! Fényes nappal! Lelkiismeret furdalás nélkül (vagy majdnem...)! Ez a könyv pedig az "Ízek, imák, szerelmek" című film regény-alapja. Nos, ebben olvastam ma reggel a következő sorokat:
"A jóga ama szándékra irányuló erőfeszítésünk, hogy személyesen is megtapasztaljuk az istenit, és hogy képesek legyünk ezt a tapasztalatot örökre megtartani. Hogy ezt elérd, önnön mestereddé kell válnod: nem rágódhatsz megállás nélkül a múltadon, mint ahogy nem aggódhatsz állandóan a jövőd miatt sem; figyelmedet az örökkévaló jelenre kell összpontosítanod, mert csak ebből az állapotból vagy képes kiegyensúlyozottan szemlélni önmagadat és a környezetedet. Csak ebben a nyugalmi állapotban érheted el azt, hogy a világ valódi természetes (és a te valódi természeted) feltáruljon előtted. Az igazi jógik, akik elérték ezt az egyensúlyt, az egész világot Isten kreatív energiájának megnyilvánulásaként látják, melyben minden mindennel egyenrangú: férfiak, nők, tarlórépa, poloska, korall - mind-mind Isten álruhás megjelenési formái. A jógik szerint az emberi élet egy különleges lehetőség, mert Istent csakis emberi formában, emberi elmével lehet felismerni. A tarlórépának, a poloskának, a korallnak esélye sincs arra, hogy ráébredjen, ki ő valójában. De nekünk legalább megvan rá a sanszunk.
Ahogy azt Szent Ágoston, meglehetősen jógiszerűen, írta: "Nincs más dolgunk hát ebben az életben, mint hogy a szív szemét újra kinyissuk s általa megpillantsuk Istent."
Három dolog jutott erről az eszembe. Az első, hogy az újévi fogadalmam részét fogja képezni, hogy ezentúl megpróbálok eljárni valami jóga-tanfolyamra. (Hátha pl. akkor nem vetemedek olyan keserű kirohanásokra, mint pár bejegyzéssel ezelőtt.) A második, hogy a kisbabák valószínűleg mind jógik, de Emma még most is az. A harmadik pedig az, hogy nem tudom milyen a tarlórépa.
Boldog Új Évet mindenkinek, ha addig nem találkoznánk!