Pages

2015. december 18., péntek

Négyesben

Az, hogy hatan vagyunk, remek variációs lehetőségeket ajánl fel annak tekintetében, hogy milyen felállásban menjünk el nyaralni. Ott van például a "kettesben" típusú. Régen, valamikor a ködös múltban, mondhatni hajdanán, ez még azt jelentette, hogy Zoli meg én. Volt ilyen is idén, persze, pontosan körbe tudom határolni: egyszer, amikor ő már jött ki a Balatonból, én meg mentem be, akkor csak ketten voltunk. Már eléggé késő este volt. Zoli kicsit visszakísért a mélyebb vízbe, úsztunk egy kicsit és aztán ketten gyalogoltunk ki a partig. Amikor elindultam a háztól, hogy fürdök még egyet vacsora előtt én is, volt olyan ötletem, hogy kiviszek egy üveg Proseccot és egy kis Aperolt a partra, de aztán féltem, hogy ez túl sok lenne a jóból - ennyi időre nem maradhatunk kettesben. :)



Na jó, szóval visszakanyarodva az eredeti indításhoz: tehát lehet menni kettesben (pl. tavaly így voltunk Zitussal Barcelonában), hármasban (egyszer így mentem el pár napra Alsópáhokra az Ikrekkel), meg négyesben (pl. amikor még nagyon kicsik voltak az Ikrek, Zitával és Emmával meg Zolival voltunk Münchenben), meg ötösben (na, az a kényszerűség volt, amikor szegény Klári bárányhimlős lett pont a családi nyaralás előtt - ilyet nem szeretnék többet), meg persze hatosban. És hát a kettesbentől az ötösbenig ugye lehet aztán variálni a szereplőket (na, egy ötös matekos mondja meg nekem gyorsan, hogy pontosan hány variáció létezik?????!!!! ).
A nagy kaland! :)


Kedvenc híd Anyával

Kedvenc híd Apával

Néhány "ismerős"....

Drágáim....

ET-vel bringázó

Elnök Úr jó társaságban....

Egyike az olasz étkezőhelyeinknek

Metróban Apával

Metróban Apával




Végre egy fotó NÉGYESBEN!!!!

Ikrek a magasban - alattuk a Big Ben és a Parlament

Leértünk.... :)

Jóban vannak

Kötelező klasszikus

Kötelező klasszikus B verzió

Irány a palota -Klárival


Hármasban megint

Mókusetetés a Hyde Parkban

Ez a vonat nagyon tetszett

Egyik kedvenc képem

Az Abszol Úton

"A" makett előtt

Nekik is tetszett ez a gőzös

Klára igazán élvezte ezt a túrát

Reggeli a szálláson
Idén, a négyes felállást "vettük át" ismét - ezúttal Klára-Imó-Apa-Anya összeállítással. Mert ilyen még nem volt. Meg azért, mert amikor tíz évesek lettek, szüleim megkérdezték tőlük, hogy ők hová szeretnének menni a "hagyományos" tízévesunoka-túrára. De ők két helyszínt is mondhattak, hiszen annyi "jár". Az már csak egy adottság, hogy kísérőként automatikusan a másik ikret "kapták", míg az egyedül született unokák esetében volt választási lehetőség. Szóval Klára és Imola nem sokáig gondolkoztak, és rávágták: Párizs és London. Eredetileg szerették volna összekötni a két várost, de azt már akkor is látta mindenki, hogy túlzás lenne. Az anyagiakon túl fizikailag is. Két ekkora nagy város rövid időn belül... Ráadásul, pont tavaly májusban jártam Londonban Emmával és Vera-barátnőmékkel, elég friss volt az élmény a szinte már-már nyomasztó tömegről, meg az erőt próbáló turistáskodó napokról. Ezért én azt szorgalmaztam, hogy "elég lesz" egy város, és az legyen Párizs. És hát..... nagy duzzogva, de akkor mi, szülők, "átvállaljuk" majd Londont a következő évben. :)

Tavaly tehát Párizsban jártak a Drágáim szüleimmel, és eljött hát ez az év is - és az ideje annak, hogy betartsuk, amit ígértünk.



Igen hamar hozzáláttam a szervezéshez, ami azért volt jó, mert még egészen elfogadható áron találtam repülőjegyet és - ami az igazi kihívás Londonországban! - szállást. A dátumot a nyári vakáció legelejére ütemeztük be. Még a bizi-osztás előtt!



Eljött hát a nagy nap, és utána repült sajnos az a másik három is, amit ott töltöttünk! Egészen érdekes volt így négyesben világot látni, és nagyon jó. Természetesen minden Kláráról és Imoláról szólt - oda mentünk, és azt néztük meg, amit ők szerettek volna. A legnagyobb turisztikai látványosságokat, nyilván, és mindazokat, amik élményt okoznak két tizenegyévesnek.



Élmény, ez a legjobb szó, ami Londonnal kapcsolatban eszembe jut. Az, hogy tehetségük van élményt nyújtani kicsiknek és nagyoknak egyaránt. És az élmény része az is, hogy jól szervezett minden: a tömegközlekedés, a látványosságok megközelítése és megtekintési lehetősége, minden. Mindez úgy, hogy hangulatos tud maradni. Még úgy is, hogy elég nagy a tömeg és roppant nagy a város.


Végigjártuk hát a "kötelező gyakorlatokat": Tower, Tower Brudge, Big Ben, a Dockok, Buckingham palota, Oxford street, London Eye, Madame Tussaud's, stb. ééééééés, igazi ikres extraként, a Harry Potter land-et is! No, ez utóbbi volt a hab a tortán, vagy talán a cseresznye a habon? Persze erre készültek a legjobban, de azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon lelkesedtek a látványosságokért is - a Tower Bridge-zsel alig tudtak betelni....




Jókat ettünk is - többnyire olasz éttermekben; ez ügyben elég "maradiak", nem akartak holmi Steak House-okat kipróbálni - amikor bementünk egy szépséges hagyományos pub-ba, akkor is csak fintorogtak.... Rengeteg fotót készítettünk, vidámakat metróztunk, a repüléseket is nagyon élveztük (főleg a többiek), sokat majomkodtunk, és egyáltalán, nagyon jó volt így (is), négyesben. De azért közösen megállapítottuk, hogy ugyan szeretnénk még visszatérni, de csakis hatosban!




Az Ikreknek volt idén egy másik "négyesben" útjuk is (ez igazán az Ikrek éve volt, azt hiszem...). Mert szüleim nem nyugodtak abba bele, hogy "csak" egy utat adtak kettőjüknek, így  végül csak nekivágtak még egy túrának legifjabb unokáikkal. Velence ugyan nem sokkal pihentetőbb, mint London vagy Párizs, de talán pont annyival, hogy még mindenki számára élvezhető legyen. Az iskolából is kihagytak egy-két napot, májusban, ennek a kirándulásnak a kedvéért, és - Anyu elmondása szerint - teljes harmóniában töltötték el azt a három napot. Gondoláztak, ahogy kell, kergettek galambokat a Szent Márk téren, ahogy kell, vizibuszoztak jó párszor, sóhajtoztak a megfelelő hídnál és még Murano és Burano szigeteire is ellátogattak. Felváltva ettek pizzát és bolognait (itt legalább több létjogosultsága volt az olasz alapkajáknak.... :) ), ettek finom fagyikat és felmásztak pár toronyba. Azt gondolom, hogy igazán jó "levezető" volt ez szüleimnek, akik ezennel befejezték a "tízéves lett az unokánk" világ-(na jó: Európa-)járó projektjüket, mert "elfogytak" a tíz év alatti unokák. Persze, felfrissíthetik a hagyományt húszévesekre kiterjesztve, vagy várhatják a dédunokák tizedik születésnapját is (habár még egy aprócska, iciripiciri sincs... :( ).
Klasszikus....

És fentről is

"Kötelező gyakorlat": gondola

Dolce vita egy cafféban

Dolce vita egy ristorantéban

Dolce vita egy gelatoval

Mondjátok: "vízibusz"!!! :)

Ikrek - a kilátásnak háttal

Murano


Szóval, ez volt - amennyire röviden csak lehet - a "négyesben 2015-ben" rovatunk. És akkor így, december derekán is túl, végre elmeséltem nagyjából a nyarunkat (legalább is a publikus részeket :) ).