Pages

2008. november 27., csütörtök

Írnék én....


Írnék én, ha lenne időm. De mostanában abból szűkmarkúan kapok. Hogy miről írnék?

Először is, írnék arról, hogy elutaztunk a hétvégén az alsópáhoki "gyerekrezervátumba" (Kolping Hotel). Nagyszerű volt, 120%-ban csak a gyerekekkel foglalkoztunk, akik nagyon élvezték ezt és hálából egy fél szó hiszti sem volt, pedig még a keszthelyi kastélyt is végigjártuk, idegenvezetővel, múzeumcsoszogóban. Jó volt, de mégis úgy éreztük, mintha egy végtagunk hiányzott volna: Zita nem jött velünk. Az történt ugyanis, hogy az elutazás ötlete hirtelen jött és Zita már előtte elígérkezett egy zsúrba - és az én nagylányom azt mondta, hogy ő nem szeretne csalódást okozni a barátnőjének. Ez előtt meghajoltunk.

Írnék Zitáról, aki, aki... Hát nem is tudom, hogyan fogalmazzak... szárnyra kapott, talán ez jó kifejezés. Fantasztikusan tanul és szívesen is, ráadásul, a fuvola is egyre jobban a szívéhez (és a szájához) nő, már noszogatni sem kell a gyakorláshoz - és hát a sikerek sem maradnak el (dicséri a saját tanárja és a zenekar vezetője is). Azon túl, hogy ötös, sőt csillagos ötös mindenből, még olvasópályázaton is részt vesz, fellép majd a színjátszó-szakkörrel a hétvégén, fellép majd a német Mikulás-ünnepségen (Emmával....), lesz évzáró koncertje a fuvolával, a zenekarral, sőt még a barátnője gitáros évzáró koncertjén is vendég-szerepel egy fuvola-gitár duóra ( a barátnővel). Az osztály karácsonyi műsorában övé az egyik főszerep. És közben vív. És atletizál. És úszik. És aranyos, kiegyensúlyozott, érdeklődő, lelkes, gyönyörű és FANTASZTIKUS! Örülök, nagyon, hogy ilyen jó passzban van, megérdemelte már.

Írnék arról is, hogy készülődünk az évvégi ünnepekre. Levelek megírva és elküldve a Mikulásnak és a Jézuskának. Már az ajtónkon kopogtat a négy karácsonyi angyalka, kerülnek fel a ház díszei ide-oda, már hetek óta gyertya-fényre ébredünk (a vakító lámpák helyett), már készült néhány karácsonyfa-dísz és újabbakat tervezünk (Vivi, a baby-sitter komoly közreműködésével) és ma elkészülnek az adventi koszorúk is, a nagyok sulijában. Sietek is oda, hogy segíthessek.

De írnék még a Kicsikről, akik mostanában folyton barchobázni akarnak és egészen szürreális és vicces beszélgetések alakulnak így ki. Leírnám Klára újabb aranyköpéseit is, mielőtt végleg feledésbe merülnének...

Írnék arról, hogy születésnapokra is készülünk: Zoli hétfőn lesz valahány éves, Zita pedig 16-án tölti be a kilencediket....

És végül, írnék még mindenfélét arról, hogy mennyire szeretem a családomat, a karácsonyt, a telet, a szelet és az életet.

1 megjegyzés:

Bogár írta...

:) Írnál... írhatnál... s mi olvasnánk ;) de ha nem írsz, akkor is tudjuk, hogy remekül vagytok, mert ha nem úgy lenne akkor írnátok!
Puszi