Lovaglás III.

A Kicsik után általában Emma pattant nyeregbe, néha egy lócsere után (abszolúte kiokosodtam a témában: van olyan ló, amelyik futószárazásra jó, van olyan, amelyik karámba, van, amelyik terepre, és van, ami csak nagyon profiknak).

Nos, Emma elképesztő egy "darab". Büszkén vallhatom be, hogy szinte minden lovaglása alkalmából "odaszegezett" néhány nézelődőt a karám széléhez, akik legtöbbször hangot is adtak elismerésüknek: "ilyen pici lány és milyen ügyesen bánik ezzel a nagy állattal!". Sokszor megkérdezték tőlem, hogy mióta lovagolnak a lányok, és persze sokan azt is, hogy nem féltem-e őket. Ez utóbbi kérdésükre rendszerint azt válaszoltam, hogy elképesztően féltem őket, csak nézzenek rájuk: épp', hogy csak páncélt nem húzok rájuk, hogy megóvjam őket, a gyomrom pedig eközben folyamatosan remeg. De balesetek mindig és bárhol történhetnek (lásd Anyukám igazán buta incidense a párizsi szállodai szekrénnyel), viszont nem mehetek ellenébe annak a mérhetetlen rajongásnak, ami a lányaimat a lovakhoz fűzi. (Csak fohászkodásban fejlődtem fel igen erőteljesen....)

És ebben élenjáró Emma. Szerintem mindenkit az a szinte tapintható harmónia nyűgöz le, amiben ő a lóval létezik. Korához képest hihetetlen módon koncentrál, nagyon AKARJA jól csinálni, és .... ezt jól tudatja a lóval. Ami adott esetben határozott rúgásokat, indulatos morgásokat, szigorú szár-használatot jelent. Az eredmény pedig nem az, hogy a paci megelégeli és lehajítja a hátáról, hanem az, hogy a ló azt csinálja, amit Emma szeretne.
Tehát Emma "szabadon" megy már a (kör)karámban, lép és üget, irányítja a lovat, csináltat vele kiskört, átló-váltást és egyéb, csak más ló-bolondok számára érthető feladatokat. Futószáron vágtázik is a lóval.
Na, a vágta.... Egy szülő számára a legijesztőbb tétel a gyermek lovaglása során, a gyermek számára viszont... maga a katarzis. Minden vágta alatt és után földöntúli vigyor lepi el az arcukat.

BOLDOGOK! Történt egyszer, hogy Emma egy határozottabb rúgására beindult a ló vágtába, szabadon. Mi, kintiek, a szívünkhöz kapva hördültünk fel, Bea nyugodt maradt, mondta Emmának a teendőket. Emma gyorsan visszafogta a lovat, majd kivigyorgott ránk: "Tetszett?"