Hogy a minap azt mondhattam:
"Együtt kávéztam a lányommal."
És így volt. Egy környékbeli kis olasz étteremben, a fuvola-órája után. Mert már kávézgat néha. Mert "vizsgázgat" is. Ez a nyolc évfolyamos gimi "átka".
Na de ez hagyján! Nem csak vizsgázgat!!!
... és itt a másik őrület:
"Előrehozott érettségi vizsgát tesz." Pontosabban, mostanra, mikor ezeket a sorokat pötyögöm már: TETT. Jó, nyelvből, és még csak tizedikes. Na de akkor is....
És ezt tudom fokozni. Van nékem egy másik leányom. Hát ő meg nem arra készül, hogy elballag? És nem azt fogja énekelni a BALLAGÁSÁN, hogy "kedves óvodám, sok víg nap után itt a búcsúnap, indul a csapat...", hanem keringőzni fog!!!! Mert nyolcadikos, és többé nem lesz már általános iskolás.
Aztán van olyan gyerekem is - bár kisebb, de már gimis, ugye -, aki meg kívülről tudja a dalok szövegét. Nem nagy kunszt mi. Igen, de ezek ANGOL szövegek. És tényleg azt énekli, amit az adott énekes, nem holmi halandzsa-balandzsát. És tudja is, hogy mit jelent az, amit kívülről tud és énekel.... Jájjjj.
És hogy ne maradjon ki a negyedik a növekedési durvulásból - ő meg már túlnőtte az egyik nagymamáját, és a saját koránál két évvel idősebbek között is indul az országos bajnokságon. Nem ígéri, hogy megnyeri, de nagyon komolyan készül rá.
8 megjegyzés:
Dehogy durva! (Jó, jó értem én.) Büszke vagy rájuk s boldog. Jó okkal. :)
Durva bizony. :) Zitával együtt érettségizett ma Patrik is nyelvből. Durva, hogy még csak tizedikesek.... mi lesz itt még?
Jó, hogy írtál.. tehetnéd gyakrabban, mert ugyan kommentelni nekem is ritkán jut időm, de azért mindenkit nyomon követek, aki hírt ad magáról. :)
Igen, megértelek, én is ugyanezeket érzem, bár még nem épppen itt tartunk...
Gratulálok mind a négy ügyes lánynak! :) Joggal lehetsz büszke rájuk! :)
Júj, de jó, hogy írtál! Már nagyon vártam. :)
Köszönöm, hogy igen ritkás blogomhoz még hozzászóltok! Nem akarok ígéretekbe keveredni, de majd igyekszem írni egy kicsit többet. Csak hát, csínján kell már bánni a témákkal.... :)
De azért már készül egy jó ideje a felvételis bejegyzésem...
:)
Én a 'slipping through my fingers'-t
hallgattam sírdogálva a lányaink hetedik szülinapján (nem vagyok normális) mert ők is olyan nagyok már és persze kicsik még,de akkor is,az a hét év hét pillanat volt és ez így nem ér!
Kedves Vargaera!
Na, az a dal engem is mindig megríkat!!! És igen, már a 7 év is olyan soknak tűnik!!! MEGÉRTELEK.
Szilvi
Megjegyzés küldése