Pages

2011. július 19., kedd

Partnerség

Ha hazaér, mindegy mennyire fáradt, leül hozzájuk/hozzánk, mindenkinél érdeklődik a napjáról - legtöbbször falatozás közben.
Iskolaidőben szívesen kikérdez bármit. A verseket legtöbbször könyv nélkül - néha az az érzésem, hogy ezer verset tud pontosan, betűre, vesszőre. De jöhet angol, német, latin vagy matek, netán földrajz vagy környezet is. Bármi, bármikor.
Mindig ő vágja a körmüket. 
Elmegy minden műsorra, évnyitóra és évzáróra, versenyre és zongora- vagy fuvola-koncertre.
Melléjük heveredik, ha DVD-t néznek, és nagyokat kacag ő is a sokadjára látott Jégkorszakon.
Ha a lányok lovas túrára vágynak Toscanában, felpattan ő is egy pacira. Ha kell, még vágtázik is. Mármint a lóval... 

Nyaraláskor készséggel játssza el a víziszörny szerepét. Akár 246-szor is. Egymás után.
Teniszezik velük.
Síel is. Ha az az óhaj, akkor snowboardozik is.
Vízilabda mérkőzést is lebonyolít a Balogh-lányokkal és "ellen". Közben közvetíti is
.
Fut velük.
Kajakozik velük.
Biciklizik velük. Amíg úgy volt, egyet vitt ülésben. Hozzácsatolható vázzal is kerekezik.
Úszást oktat, fejest magyaráz, szaltót csodál...

Vívni még nem tud, de már egy csomó jó tanácsot tud adni.
Ország-városozik, hajócsatázik, szóláncozik, kinevetavégénezik. Meg minden más társast játszik, kívánság szerint. 
A malmozást is elmagyarázza. Meg a sakkot.
Mesél esténként. Fejből is. "Bölömbért", a csajok kedvencét, akit ő talált ki. De Aranyhajat is, ha arra van igény.
És lesi a Holdat Klárával és a távcsövével együtt.
Magyaráz a vulkánokról. Utána is néz.
Magyaráz bármiről. És utánanéz bárminek.
Épít legóból. Bármit. Általában házat vagy istállót.
Ha már nincs más megoldás, még barbiezásra is vetemedik. 
Diafilmet vetít.
Segít a tablóra ragasztgatni. Meg előtte nyomtatni.
Kutyát sétáltat az összes csajjal együtt.

Vigyáz rájuk. (ránk)
Szereti őket. (minket)
Értü(n)k dolgozik. 
Értü(n)k él.
Értü(n)k vigyáz saját magára is.


Nincs ennek most semmi konkrét apropója.
De le kellett írnom, hogy szerintem Zoli igazi partner a gyermekei számára. Fantasztikus APA. 
Zita, Emma, Klára és Imola nagyon szerencsések.
(és ez látszik is rajtuk... :-) )

2011. július 16., szombat

Arrivederci, Italia!

Két hét teljes relaxáció után, amiben nagyon nagy része van szüleimnek, és akiknek ezúton is köszönöm, visszaindulunk kis Hazánkba, hogy további kalandok után nézzünk...
Pedig szívesen maradnánk...

2011. július 13., szerda

Ezüst

Bátyám alig húsz, Évi meg csak tizenkilenc volt, amikor találkoztak.
Két évvel később már ki is mondták a boldogító igent.
Két évvel később már fel is sírt Zsófi.
Nem kellett hozzá még két teljes év, hogy Dani is köztük volt.
Ismét alig huszonegy hónap és Zoli(ka) is családtag lett.
Jött egy kis szünet, építkezés, költözés, lenyugvás, majd Zita érkezésének hírére egy kis nosztalgia... Eme nosztalgia eredménye lett Gergő, bő nyolc évvel a harmadik gyermek után.

Én még (kis)kamasz voltam, amikor eljegyezték egymást. És továbbra is az, az esküvőjükön. Ekkor lett egy sógornőm.
Nagyban gimnazistaként éltem, amikor nagymamám felhívott, hogy hírül adja: 4 kg 30 dekával megérkezett Zsófi, aki által elnyertem a nagynéni titulust.
Épp, hogy hivatalosan felnőtté nyilvánítottak, hogy Dani révén már keresztanyává válhattam. 
Zolika ötkilós érkezése húszévesen döbbentett meg.
És amikor Gergőt meglátogattam alig párórásan a szülészeten, már jómagam is nyolc hónapja anyuka voltam, de őt meglátva tudtam, hogy én is szeretnék még (sok) kisbabát!

25 éve, hogy összeházasodtak. 25 év tele gyerekzsivajjal, élménnyel, eseménnyel, kihívással, gonddal és küzdelemmel....

Tegnap ünnepeltük itt őket, a megunhatatlan Garda-tónál, ahol ismét szüleim nagylelkűsége révén nyaralhatunk - az ő örömükre is, mindannyian (kivéve Danit, aki nyári munkán van).

További sok boldogságot és hosszú, örömteli együtt-töltött éveket, kedves Évi és Misi!
(képet csak a nekik szánt virágról és magunkról, az ünnepre indulván, teszek fel,  mert nem hinném, hogy ők örülnének a blog nyilvánosságának, és ezt persze tiszteletben tartom.)

2011. július 11., hétfő

Ragozás

Ló.

Lovak.

Lovas.

Lovasok.


Lovaglás.


Lovas kirándulás.

Ló-őrület.

2011. július 8., péntek

Vendég a blognál

Toscánai nyaralás

                                  by Zita



Péntek este összecsomagoltunk, szombat reggel elindultunk Toscánába, Castellare di Tondába. Mindenki nagyon várta Toscánát, mivel már harmadszorra mentünk ebbe a szállodába, és tudtuk, hogy milyen jó lesz itt. Az út nagyon hosszú volt (11 órás), de az volt a fő, hogy megérkeztünk.

Másnap elmentünk a jól bevált Pam Express bevásárlóközpontba, hogy beszerezzük az élelmiszereket, mivel önellátók voltunk ebben a szállodában. Ezután elmentünk fürdeni. Koraestig fürödtünk, nagyon élveztük !  Másnap elmentünk lovagolni (western-lovaglás!!), majd utána agyagozás, majd megint fürödtünk.
A nap folyamán apu természetesen elment futni. Este megvolt az elmaradhatatlan filmnézés (aznap éppen Gru). Harmadnap délelőtt főzés a miniclubban (csoki-szalámi, nyoki). Nagyon-nagyon fincsik lettek!!  Aztán fürdés, délután filmnézés (E.T.), este a kicsiknek mese (én olvasni szoktam), aztán alvás. Negyednap szokásos program (fürdés,stb.), majd este elmentünk San Gimignano-ba. Nagyon szép város!
Este film (Házibuli), majd alvás. Ötödik nap apu és én elmentünk terepre lovagolni, fergeteges volt! (Emma, Klára és Imola reggel lovagoltak). Nap közben a szokásos program, este film (Házibuli 2), alvás. Hatodik nap dögmeleg volt, ezért egész nap fürödtünk. Apu és anyu koraeste elmentek sétálni, utána fürdeni. Fergeteges volt a nyaralás!!!



                                                           ZITA
A képek a szerző sajátjai.
u.i.: Egyébként nem szálloda, hanem apartman, "üdülőfaluban", de mindegy....
Amúgy minden este teniszeztünk,nem is tudom, hogy hogyan felejtettem ki....( ez megint én,ZITA voltam)

2011. július 6., szerda

Gnocchi e salami

Apró séfek...



Milyen jó gyúrni, törni, szórni, keverni-kavarni, kóstolni, enni, enni, enni...
A junior főzőkurzus két fő fogása: gnocchi és "csoki-szalámi"!
Buon appetito!

2011. július 4., hétfő

Ikresített úszógumi

Gyere Klára, csobbanjunk együtt, jó?!
 Jó, rendben, Imó, bebújok én is melléd, oké?
Te figyelj, Klára, ez valahogy nem stimmel...
 Na, így már jobb, nem?!
 Akkor ugorjunk! Egy, kettő, háááááá-rom!
 Juj, ez nagyon jó volt!!! Még egyszer!!!!