Visegrádon jártunk 2.

A szállodánk a Lepence-völgyben feküdt, gyönyörű helyen, nagyszerű fürdő-részleggel. Amit ki is használtunk alaposan: gyakorlatilag rongyosra áztunk, mert ki sem jöttünk a vízből három órán át. Elég szürreális élmény volt április 9-én kint fürdőzni, de mindenképpen kellemes!
A fürdő, a vacsora és az igen rövidre sikerült éjszaka után a Királyi palotát céloztuk meg. Itt aztán végképp Anna és Peti történetére építettünk. Így aztán dobtunk mi is pénzt a Herkules-kútba és beszélgettünk mi is az általunk csak "csacsogó"-nak elnevezett ablakmélyedésekben. Üdvözölhették végre a lányok magát Mátyás királyt isés sok mindent megtudtunk a reneszánsz életről, a táncokról, az ételekről és mulatozásokról. Nem kis örömömre szolgált, hogy Zita csütörtökön jegyzetelt szorgalmasan (rávettem ugyanis, hogy készítsen egy "engesztelő" tablót a tanító nénijének a rettenetes csacsiságért, amit a dolgozatba biggyesztett...), Emmának pedig pénteken támadt kedve rajzos és szöveges emlékeket készíteni. Ez a kép az utolsó állomásunkon, a Duna-parton készült. Ekkor már dél felé járt és a Kicsik kezdtek igen nyűgösek lenni a túl korai ébredés miatt, így megcéloztuk ismét Budapestet (ahol még igen sűrű program várt minket: Zitának edzés, Emmának Kokas-foglalkozás, a Kicsik zsúrra voltak hivatalosak, nekünk pedig színház-jegyünk volt....)

Legközelebb az Őrségbe megyünk, május 1-jén!