Megnéztem a külföldi műsorajánlót, és kissé értetlenkedtem. Aztán beszéltünk Zolival, és mondta, hogy a TV2-n indítja majd egy produkciós céggel karöltve ezt az új műsort, 2013 tavaszán.
Bevallom, kettőnk közül nekem jut a "realista" szerep a házaspárunkban, Zoli az örök álmodozó, idealista, néha kissé naiv, könnyen lelkesedő. Nem mondom, hogy pont ezt a szereposztást álmodtam meg kislánykoromban, de valakinek csak meg kell őriznie mindkét lábát a földön. Hát nekem. Szóval, írom mindezt azért, mert én meglehetősen szkeptikusan álltam a dologhoz. Annak ellenére, hogy már gyártott Zoli más műsort is nagy tévéknek, de valahogy mindig nehézkesen haladó dolgokról volt szó.
Most viszont más lett a helyzet. Az elmúlt szűk félévben rengeteget dolgozott ezen a műsoron, megbeszélt, intézett, simított, újra nekifutott, kérdezett, ötletelt, töprengett, mérlegelt, magyarázott, kért és kapott. És lelkesedett. Egyre inkább.
Azt gondolom, a lehető legjobbkor sodorta elé ezt a lehetőséget az élet. Nyilván, sokat tett ő azért eddig is, hogy ez a lehetőség megjelenjen. És most élt vele. Munkásan és lelkesen, de főként boldogan élt vele.
Ez nem egészen egy tehetségkutató műsor lesz, inkább úgy nevezik, hogy tehetséggondozó. Gyerekekkel. A koncepció az, hogy úgy zajlik majd minden, mint egy iskolában. Osztályzatok lesznek, bukás nem... :-) Azaz, nem esnek ki hétről-hétre zokogások közepette a gyerekek. Mindent megtesznek a műsor készítői a szerkesztőktől a sminkesekig, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, ne legyenek feszültek és felszabadultan énekeljenek. A műsorvezetőt "osztályfőnöknek" titulálják, a zsüritagokat "tanároknak". A zene, az ének és a fiatalság ünnepe lesz ez.
Rengeteg jó torkú ijfú emberke jelentkezett. A válogatás nem volt könnyű, de Zoli elmondása alapján, azt is sikerült úgy lebonyolítani, hogy nem voltak síró-rívó, csalódott gyerekek, még akkor sem, ha nem hívták őket vissza. Ezekről úgy jött néha vissza Zoli, hogy vagy megdöbbentő sorsokról számolt be, vagy áradozván, hogy "X.Y. bearanyozta a napomat, olyan csodásan énekelt". Bevallom, ahogy haladtak a műsor előkészületei, illetve maguk a forgatások (a legtöbb adás nem élő lesz, ezzel is csökkentve a stresszt), egyre jobban irigykedtem Zolira - persze, csak úgy egészségesen. A díszlet színeitől kezdve, a gyerekek ajándékain keresztül, a bejutott gyerekek kiértesítésén át megannyi aranyos, kedves, megható ötletet találhatott ki/kezelhetett/válhatott a részesévé. Komolyan, rengetegszer fordult elő, hogy már attól csupa libabőr lettem, amiket elmesélt. Miközben, azt állítja, hogy igyekeznek a lehető legkevésbé hatásvadászokká válni.
Láttam apró részleteket, tudok pár kulisszatitkot. Jó lesz, kedves lesz, más lesz, mint a többi tehetség-kutató műsor (habár nekem azokkal sincs bajom, szoktam is nézni őket).
Szombaton, 19h15-kor indul Az ének iskolája a TV2-n. Izgatottan várjuk, izgulunk, szurkolunk. Azt tudom, hogy Zoli beletette szívét és lelkét, és messze nem csak ő, ebbe a produkcióban. Előre tudom, hogy lesz sok fanyalgó, kritikus és támadó. Aki előítéeletektől mentesen leül megnézni, bizonyára nem csalódik. Aki szívesen olvas engem, szurkoljon a műsor sikeréért, és szórakozzon jól szombat esténként! Köszönöm, Zoli nevében is!
Néhány link: http://tv2.hu/szorakozas/tv2_ajanlo/125745_az_enek_iskolaja_-_szombat_1915.html
http://tv2.hu/musoraink/az_enek_iskolaja/125737_szulak_andi_nem_szereti_friderikusz_stilusat.html
http://tv2.hu/musoraink/az_enek_iskolaja/125341_az_enek_iskolaja_a_tanari_kar.html
13 megjegyzés:
A férjem szerint nálam a jó tévéműsor ismérve, hogy van benne hulla, de most kivételt teszek, és szorítok persze! :o)
hú, drukkolok, hogy legyen jó a fogadtatása! :) És nézem majd mindenképpen!
(sajnos az a tapasztalatom, hogy a jó műsorokra ritkán van kereslet :( )
Drukkolok, ritkán kommentelek, de nagyon jó a blog :) Sok sikert a műsorhoz!
Most nézem, tetszik, aranyosak tényleg a gyerekekkel :)
A gyerekeim teljesen bezsongtak. Igaz, ők még elég "szüzek" az ilyen jellegű műsorok kapcsán, de nekem is tetszik és én azért már többet láttam. Könnyed, senki nem játssza túl magát, a gyerekek pedig tényleg fantasztikusak. Hajrá!
Nagyon köszönöm a bátorítást, a szurkolást, neked meg külön, Altair, hogy ekkora "áldozatot" vállalsz!
Én is néztem - naná, már alig vártam! - és nagyon tetszett, de nem tagadom teljes mértékű elfogultságomat sem!!!
Sajnos épp lemaradtam róla, de majd neten rákeresek.
Drukkolok, hogy a férjednek legyen sikere!
A kép pedig szenzációs!!!
Köszi, Dominika! Én is hálás vagyok Zitának, hogy egy jó pillanatban kattintott! :-)
Nem olvastam ezt a bejegyzést, csak ma este. :) Tegnap végig Zoli járt eszemben, miközben néztem, és magamban tízezerszer gratuláltam neki (meg mindenkinek, aki részt vesz ebben) az egészhez. Épp az előbb írtam róla. :)
Dius!
Elolvastam! Millió puszi neked, és remélem, hogy jobb a családi hangulat is!
Szilvi, nekem erről fogalmam sem volt!!! Nem azért, h nyalizzak, a fb-on is írtam már, h én már egy jó ideje nem nézem a tehetségkutatókat, mert már sok volt, már nem kötött le, és mert a Gábort nem érdekelték ezek a műsorok, és hát szombat este azért csak a párjával tévézik az ember, uygebár. :) Szóval, nem hogy engem megfogott a műsor, nem csak a Lányok nem tágítottak a képernyő elől, hanem a Gábor is szájtátva és élvezettel nézte/hallgatta a gyerkőcöket, akikért valóban megérte ébren maradni. Fantasztikus volt, nem csak az előadásuk, hanem a tudósításuk körülménye is. Nekem többször csalt könnyet a szemembe. Csak így tovább, gratulálok Zolinak és a Csapatnak! MI biztosan nézni fogjuk legközelebb is! :)
Vivi!
Ez annyira jól esett!!! :-)
Szerencsére sok mindenkit érdekelt és lekötött a műsor, Zoli most telefonált, hogy az idei eddigi legnézettebb műsor volt a TV2-n!!!!!!
Puszi!!
Nahát! Az előzetest ezerszer láttam, de nem készültem rá, mert úgy voltam vele, ez is olyan lesz, mint a többi. Aztán szombaton véletlenül belefutottunk és ott ragadtunk, az egész család. És tényleg sok-sok érzelem volt benne. Még azt is elnéztük, hogy néhány osztályfőnökért egyébként nem rajongunk különösebben. :) Azon töprengtem utána napokig, hogy hogyan fog folytatódni, aggódtam, hogy ne csússzon félre és ne legyen kiesés meg sírás rívás. Ezeket az aggodalmaimat meg most eloszlattad.
Megjegyzés küldése