Kérés

Bátran állíthatom, hogy Zoli és én is "könyvmolyok" vagyunk. Nincs olyan, hogy ne olvasnánk éppen valamit. Persze, amikor jut idő. Este, elalvás előtt, nekem a metrón, Zoli pedig... hát, néha elidőzik a fürdőszobában is egy-egy jó könyv társaságában. Nyaralás alatt persze napozás közben, szieszta-időben, még több alkalommal élünk eme szenvedélyünknek.

Úgy tűnik, Zita követ minket ezen az úton. Szereti a könyveket, szeret olvasni, mindig van olvasnivalója, és mindig tervezi a következő olvasmányát is. Elalvás előtt ő is sokat olvas. Még a kötelezők zömét is szívesen olvassa.

Klára is be tud lelkesedni egy-egy könyvért. Ő tipikusan a "belefeledkezős" olvasó - öszekucorodik valahol, és felőle aztán feje tetjére állhat a világ körülötte, ő olvas. Viszont, szerintem, nem elég gyakran jut eszébe - magától - az olvasás. De ha egyszer igen, akkor nincs megállás. Most éppen a Winnetout (így kell írni, most hirtelen elbizonytalanodtam?!) olvassa, és beszámolói alapján, megnyugodhatok: érti is, amit olvas.

Imola már kissé lustább olvasás téren (is...). Saját bevallása szerint is "már sok könyvet elkezdett olvasni, de csak keveset fejezett be". Ezek között is a borító színe sokszor fontosabb (hm, rózsaszín a favorit), mint a történet....

Mielőtt Emmához érkeznék, még megjegyzeném, hogy az összes gyerekünk szereti (szerette) hallgatni a felolvasott meséket, illetve könyveket. A mai napig így van vele a három kisebb. Még egymáséit is meghallgatják (sőt, Zita is nyitva hagyja a szobája ajtaját, ha teheti... :-) ). És, Emmához kanyarodva, komoly, figyelmet igénylő könyveket is felolvastunk neki. A Rumini-sorozatot kisebb korában, a Fecskés és fruskák összest, az Oroszlánhűség című könyvet, vagy akár a Belle és Sébastien-t.

És mégis, Emmát nem tudom rávenni az olvasásra. Sokáig panaszkodott, hogy nem tud megfelelő tempóban olvasni. Lett szemüvege, ami elvileg segítette volna a kissé megerőltetett szemizmot, ami a rejtett szemtengely-ferdülése miatt fáradt el. Semmi változás. Ráadásul, az értő olvasás sem az erőssége. Ugye, mind a tempón, mind az értő olvasáson a gyakorlás, azaz maga az olvasás segítene... De nem. Az utóbbi egy évben végigrágta magát a Ropi naplója sorozaton, no de az szinte semmi. De nem lenne gond nekem, ha ilyen könyvekből olvasna tucatjával (habár a szókincsén nem sokat segítene...), de az sem... Ajánlgattam neki mindent, Harry Pottertől a Szent Johanna Gimi sorozaton át Jules Verne-en keresztül Szabó Magdáig mindent. Nem. Mindent szívesebben csinál olvasás helyett. Lelkesen segít a konyhában, nyulat takarít, szobát rendbe rak, és persze: játszik, társasozik, kint rohangál, úszik, teniszezik, röpizik, ping-pongozik, meg, ha lehet(ne) tévét néz, stb... De NEM OLVAS.

Kedves olvasók! (Mármint az olvasni szeretők és blogolvasók is egyben) Kérem a segítségeteket! Mondjátok meg, hogy melyik az a könyv, amit a 11 éves, olvasásért nem lelkesedő, állat- és sportszerető, érzékeny lelkű Emma "felfalna", amitől úgy kellene elrángatnom őt, hogy jöjjön vacsorázni (enni is IMÁD!!!!). Örök hálám "üldözni fogja" azt, aki megtalálja ezt a "kulcsot".... :-)

Előre is köszönöm!