Lányos szülők

A reggeleink eléggé strapásak (ezen kívül még a nappalaink és a gyakran hosszúra nyúló estéink is.... :) ). Iszonyat korán kezdődnek és tele vannak teendőkkel, meg szigorú határidőkkel.
Ma reggel, egy kisimultabb pillanatban, amikor véletlenül egyszerre voltunk a szobánkban Zolival és éppen egy bátorító öleléssel indított utamra a kezdődő munkanapra, gyanús - ámbátor roppant ismerős - zajra lettünk figyelmesek. Egyszerre kaptuk fel a fejünket és kérdeztük némi pánikkal a hangunkban:
"Ez melyikük?!"
A zaj, amit hallottunk, egy hajszárítóból jött. A rémületünket pedig az okozta, hogy garantált a késés, ha valamelyikük akkor kezdte el szárítani vizes loboncát.
És akkor úgy bevillant a "Kavarás" című egyáltalán nem épületes, ámde fáradt estékre való rém szórakoztató film egyik klasszikus "beszólása", némileg a mi családunkra szabva: "Ezek folyton hajat mosnak!" Igen.... Szóval ez elindított bennem egy gondolatmenetet arról, hogy hihetnénk, hogy lánygyerekek pl. kevesebbet esznek, mint a hasonkorú (kamasz) fiúk - tehát esetleg "gazdaságosabbak". Ez biztos így van, viszont....
A lányok (legalább is a mieink) mennyivel több sampont használnak, pl. (hogy más felszerelésekről, illetve kozmetikumokról, vagy netán sminkcuccokról most itt inkább ne is értekezzek....). Mind a négynek hosszú és elég dús haja van. Mind a négy sportol. Ami azt eredményezi, hogy nincs olyan nap, amikor legalább egyikőjük ne mosna hajat.... Ja és persze kell hajbalzsam is. Meg kifésülést segítő spray.... Ipari mennyiség fogy. De nem vehetem "ipari" kiszerelésben. Hiszen van, aki magával viszi a sampont az edzésre, egy versenyre, stb.... Tehát kis flakonok kellenek - abból viszont egyszerre több.... És a családunkban nagy számban jelenlévő hosszú hajtípushoz természetesen járnak még a ház minden pontján letett hajkefék, és persze hajgumik. Zoli "nagy örömére".
Félreértés ne essék, ez nem panasz. Csak megállapítás.
És deeeeee, persze. Próbáljuk őket nevelni. De itt visszautalnék az életkorukra.... Kamaszok. Pontosabban: KAMASZOK. Mi mondjuk, daráljuk, kérjük, felszólítjuk, leszidjuk, unjuk a saját hangunkat, ők meg továbbra sem teszik el, nem viszik el, nem veszik észre, nem pakolják el, nem jut eszükbe.....
Ettől persze még szép az élet velük. De reggel, egy hajszárító hangja, na az riasztó! :)

Három adag haj :)

És a negyedik!