Vegyes felvágott I.

I. Rend-szer(űség)

Sokgyerekes családoknál, úgy gondolom, még az átlagnál is nagyobb az igény és a szükség a rendre és a rendszerre. Másképpen nem tud működni a család. Viszont a kihívás is jóval nagyobb, hiszen több, nálunk hat, személy "rakja a rendetlenséget", nap mint nap. Beveztőmben tisztáznám még, hogy a rendrakás és rendszer-kialakítás nehézségeimet és folyamatos küzdési kényszeremet még növeli az, hogy (tulajdonképpen szerencsére) egy nagyon rendszerető és igénylő ember a férjem. Gyakorlatilag szenved és rosszkedvű lesz egy jelentősebb kupi láttán (azaz a nappalink minden esti tájképétől... ha "túl hamar" ér haza). De rendet tart az íróasztalán és roppant mód sérelmezi, ha én odahalmazok valami oda nem illőt....

Tehát, Zolim, időről időre, kitalál valamit, amivel rendszerezni lehet hattagú családunk töménytelen holmiját. Van már nagy (utazó) ládánk a sok különóra holmijainak tárolására és nemrégiben lett egy hatalmas szekrényünk a konyhánk egy nehezen kihasználható szögletében. Ez a szekrény végre elnyelte, többek között, a négy lány igen jelentős mennyiségű kézműves-felszerélését (gyurmák, gyöngyök, festékek, gyurmák, hímzések, stb.). A kinőtt, illetve nem az évszaknak megfelelő, ruhák és cipők már régóta kartondobozokban pihennek a pincénkben, méret szerint rendszerezve. A kissé megunt vagy régóta nem használt játékok is a pincében vesztegelnek, vagy azért, hogy Balatonra menjenek a nyaralóba (ahol aztán boldogan fedezik fel - újra - őket), vagy hogy jótékonykodásra hasznosuljanak. Van továbbá, a mindennapos programok fejben-tartására, egy nagy táblánk, ahová krétával írhatjuk a legfontosabb, aktuális teendőket, beszerezni-valókat és alatta egy kis tároló - a meghívókkal, beutalókkal, gyógyszer-receptekkel, stb. Idei újítás még egy olyan fali-naptár, ahol mindenkinek jut egy rubrika. Így egy pillantással átlátható, hogy egy adott napon, kinek milyen elfoglaltságai akadnak.

Január a fogadkozások, rendrakások, megújulások, meg ilyesmik hava. Így, az említett hatalmas konyhai szekrényen kívül (ami azért az egész konyhámat szellősebbé tette - és ez nagy szó, mert bár ipari mennyiségeket kezdek ott készíteni, a mérete inkább lakótelepi, sajna), a múlt hétvégén ellátogattunk még egy négybetűs bútoráruházba, hogy feltegyük az "i"-re a pontot.

Zolit most két dolog nyomasztotta. Egyik, hogy jelentős mennyiségű sport-lábbelijei már nem fértek sehová. Így aztán legtöbbször vagy az autójában hurcolászta őket, biztosítva engem arról, hogy így tuti nem csal meg, mert más nő nem lett volna hajlandó ilyen bűzben utazni.... Vagy a bejárati ajtó előtt szellőztette őket, aminek ugyancsak nem örültem, mert túl a nem igazán nagy esztétikumon, attól tartottam, hogy: a verzió: a végén még becsöngetnek és azt mondják, hogy a szélső modellből kérnek egy 44-es méretet, vagy, b verzió: nem csöngetnek be, csak bemásznak és önkiszolgáló-rendszerben elviszik a kiállított cipellőket. Szóval ezt megoldottuk egy újabb ládával, amit ezúttal a dolgozószobában rejtettünk el. Egyelőre nem érzem a bűzt...

Másik idegesítő jelenség mostanában a rengeteg sapka-sál-kesztyű kesze-kuszasága volt. Van egy nagy fogasunk, nagy kalaptartó résszel. Igenám, de hattagú családunk számtalan fejfedője, sálja és kesztyűje össze-vissza gomolygott rajta. Hiába raktam néha rendet, egy-két nap és már újra Zita sapkája alól rángathattam ki a sálamat, minek következtében rám potyogott Klára orkán kesztűje és Zoli focis sapkája (legalább... vagy az egész polcnyi holmi..). Nos, ennek vetettünk most véget egy Zoli által kitervelt huszár-vágással. Vettünk hat kis kosarat és így mindenki a sajátjába szuszakolhatja megérkezéskor a holmiját és ott kutathatja az aznapra megálmodott szerelést is. És hogy honnan tudja mindenki, hogy melyik az övé? Hát arra is volt egy briliáns ötlete drága, rendszerető uramnak. Elment ugyanis (különösen nagy önfeláldozással!) Zitával "shoppingolni" egy zsúrra és akkor találtak rá egy ajándékboltban ezekre a kis, úgynevezett cipzár-cimborákra. Ezt rá tudtuk erősíteni a kosárkákra. És mivel nem találták meg a hat keresztnevünket, a következő megkülönböztető feliratkákat (egy-egy állattal, vagy ördöggel, varázslóval, stb.) vették meg: Legjobb Apa, Legjobb Anya, Belevaló Csajszi (Zita), Elragadóan Bájos (Emma), Szöszi De Eszes (Klára), Kis Szívtipró (Imola).

Zoli most elégedett. Rend van. (Per pillanat.....)