Pages

2009. november 16., hétfő

A(z) (sz)űrlény


"Anya! Igazán büszke lehetsz rám! Ma NEM jelentkeztem a szépolvasó versenyre, mert ütközött volna a szolfézzsal, és úgy gondoltam, hogy nem örültél volna, ha megint kihagyom egy verseny miatt!!!"

Nos, ez a mondat Zita szájából hangzott el, és mások számára kissé meglepő is lehetne. De csak azoknak, akik nem ismerik jobban.... Mert Zita olyan energiákkal rendelkezik, hogy én (és a szűk környezetünk) csak ámul(ok) és bámul(ok), és néha bizony már azon könyörgök, hogy ne induljon minden versenyen, mert már nem fér bele az életébe-életünkbe.

Zita szeret versenyekre járni. Azt szoktam mondani, hogy ha kosárfonó versenyt hirdetnének, akkor ő arra is jelentkezne, és az azt megelőző héten esténként (úgy tíz és tizenegy között) gyakorolna... Nem azért megy ő versenyekre, mert folyton csak nyerni szokott és nyerni akar. Mondjuk.... Azért általában úgy vág neki, hogy ezt most megnyeri... Vagy: benne lesz az első ötben/tízben/akárhányban, versenytől függően. És, ha ezt nem éri el, akkor mérges magára. Nem csalódott, hanem összeszorítja a fogát, és már keresi is a következő lehetőséget, ahol megméretteti magát, és ameddig ráhajt még jobban a dologra.

Az elmúlt időkben elég sok futó-versenyen vett részt. Volt első, volt második, (Fórum-futás), volt hetedik (gödöllői mini-maraton, ahol az előző években semmilyen helyezést sem ért el...), volt nemtudomhanyadik. Voltunk díjlovagló versenyen is, ahol "csak" negyedik lett, így aztán kikönyörögte, hogy hétvégente járjunk lovagolni, ő fejlődni akar. Hát járunk. Sőt! Szeretne visszatérni a hétvégi úszásokra is, hátha ott is lesz megint Mikulás-kupa (ezt még azért fontolgatom). Részt vett még egy környezetvédelmi pályázaton is (még nem tudom, hogy milyen eredménnyel), aminek azért örültem különösen, mert egy teljes napot rászánt az őszi szünetben, és így közösen okosodhattunk egyik kedvenc témámból.


De részt vett Bólyai versenyeken is. Nos, az egy érdekes történet. Először matekon indult. Én ezen jókat derültem, mivel neki nem a matek az erőssége. Annyira nem, hogy ugyan ötös volt belőle év végén, de mivel nem csak ötösei voltak egész harmadikban, ezért ő nem a kiemelt csoportba került matekból a negyedikesek között (ebben a suliban ez így megy negyediktől). Ugyan a másik csoportban ő a legjobb, dehát az mégis csak a gyengébb. Ehhez képest, két, az erősebb csoportban lévő, osztálytársa megkérte őt és a barátnőjét, hogy induljanak velük, hogy meg legyen a csapat. Ezt némileg abszurdnak tartom, hiszen a csapatok összeállítását a tanárok feladatának gonodolnám, a célból, hogy az iskola neve méltó helyen szerepeljen majd a helyezettek között. Hozzátenném, a gyerekek felkészítését a versenyre ugyancsak oktatói teendőnek gondolnám... Nos, a nézetünk nem egyezik meg az iskola új vezetésével.... Így aztán Zitus elment matek-versenyre. Ahhoz képest, egész jó helyen végeztek... (Hozzátenném, hogy Zita tisztességgel felkészült rá!!!)

Viszont elment Bólyai magyarra is, ahol határozottan jó esélyekkel indulhatott volna.... De a csapat-választást ismét a gyerekekre bízta a tanítónő, így aztán, hiába kérleltem lánykámat, hogy kikkel "álljon össze", nem hallgatott rám.... Aztán abban sem, hogy a kérdés gondos-alapos elolvasása a fő kihívás ezeken a versenyeken... És végül abban sem, hogy ellenőrizze le azt, amit a csapat másik fele csinált.... A végeredmény elég csúfos lett, és ezen ő is felmérgelte magát....  Az lett a vége, hogy (utólag) mindenben igazat adott nekem, és arra kért, hogy ássak elő neki valami másik tanulmányi versenyt, amiben egyedül indulhat. Hát, találtam neki.... Most az ottani minta-feladatokat oldogatjuk meg közösen, akár vívásra menet, akár a lovardában, amíg a többiek lovagolnak, akár este, amíg a többiek tévéznek.

És ez a lenyűgöző ebben a drága gyermekben... Ez az elszántság, kitartás, lelkesedés. Annyi mindent csinál, és annyi mindent csinál jól! Édes volt, mert azt mondta a tanév elején, hogy ő ebben az évben maximalista akar lenni (éppen előtte fedezte fel ezt a kifejezést a jelentésével együtt)! És az! Ha matekból nem 100%-ot ír, csak sima ötöst, akkor már egy picit elégedetlen. Ha versmondásból (ami verset pillanatok alatt tanul meg!!!) "csak" sima ötös és nem csillagos, már puffog! A fogalmazásai fantasztikusak, a fuvolája kristálytisztán szól (mert gyakorol nap-min-nap, bár néha noszogatni kell), az atlétikai edzéseken, amiken már a nagyobbak között vesz részt, nagyokat fut (3-4 km-ket), és boldogan jön haza, hogy milyen jó volt! A vívásról még nem is ejtettem szót! Naná, hogy azt is imádja!!!!! És zenekarozik is, ahol most azt éli meg szenzációként, hogy lesz egyen-pólójuk és hamarosan megtanulnak menetelve zenélni is!


Miket kér Mikulásra-Karácsonyra-születésnapjára? Futónadrágot, lovaglónadrágot, vívó elektromos felszerelést (hogy bekötve is tudjon vívni), no és könyveket..... Ja, mert sokat is olvas! Este, a hosszú napjai után, és az autóban, vívásra, lovaglásra jövet-menet.

Hogy mikor tanul ennyi minden mellett? Egy részről, hétvégén a lehető legtöbb mindent megír, átnéz, megtanul (persze azért, mert én erre rábeszélem...). Más részről pedig este. Igen, este. Szerdánként egészen késő este (van, hogy tízkor fejezi be). De nem zavarja, nem csapja össze, nem felejt el házi feladatot írni. Tény, hogy hét közben gyakorlatilag nem néz tévét, de szerintem ez nem probléma.... A számítógépet már megkörnyékezte, mert tanul informatikát a suliban, de ez nála abból áll, hogy az iwiw-en levelezget (kb. 1-2 hetente félórát); illetve elkezdtem magyarázgatni neki azt, hogy hogyan keresgélhet a neten, mivel sűrűn van olyan házija, amihez jól jön a kereső-ismeret.

Minden érdekli: a nyelvek, a könyvek, a pletykák, a családfák, a H1N1, a térképek, az utazások, a színház és a mozi. Tele van tervekkel. Idegenforgalmi iskolát szeretne végezni, mert neki szállodája lesz... Folyton beszél, folyton kérdez, folyton válaszol....Legutóbbi hétvégén pedig arról győzködött, hogy ő szeretne házimunkázni: porszívózni, felmosni, vasalni. Örömmel vettem a felajánlást, de azt már tényleg nem látom át, hogy mikor tenné ezt. Mert azért ez a drága kis-nagylány is elvonul ám a szobájukba és hosszasan játszik... Babákkal, műanyag kis figurákkal.....


Ez a hihetetlen energiájú és érdeklődésű, édes kislány pont egy hónap múlva lesz TÍZ ÉVES!!!!! Alig akarom elhinni!!!! Természetesen különlegesen szeretnénk megünnepelni ezt a különleges születésnapot (hiszen legközelebb kilencven év múlva lesz ilyen, hogy hozzátesz egy számjegyet évei számához...). Ötleteink vannak, reméljük, hogy az időt is megtaláljuk rá... Mert valahogy nekünk nem fér bele annyi minden egy napba, mint a mi Zitusunknak....

7 megjegyzés:

Hella&Krisz&csajok írta...

Nem semmi a kislányod! :)

sedith írta...

Csodálatos, tüneményes lányka! Büszke lehetsz rá!:) Bár ez nem is fejezi ki mindazt, amit el szeretnék mondani róla!:)

(Nem hinném, hogy "gyurmáznánk" többet, Istvánomnak elég. Most nekem is.:S De ki tudja?)

Puszillak

Bogár és Gerti írta...

Nekem csak az ugrott be, hogy mikor is vagy a többi 3mal :D Avagy neked is van olyan idővisszatekerőd, mint Hermione-nak :P a H.P. 3ban :D
Egyszerűen szuper-girl a lányka :) és az anyja-apja is aki győzi ezeket...
Puszi

Szitya írta...

Jaj, a csudába! és én csak első két Harry Pottert olvastam!!!! pedig Hermione efféle kütyüje igencsak érdekelne!!!
Hát igen, az időbeosztás nagy gond. De azért megszervezem. Először is, vannak nagyik, no meg hasonló helyekre járó barátok. és sokminden zajlik egy időben, esetleg a suliban... Szóval, valahogy összeáll mindig egy mátrix, ami azt is engedi, hogy mindenki eljusson a megkívánt tevékenység helyszínére, és azt is, hogy mindenkinek jusson egy darabka anya.... Négynél ez itthon-ülősen sem lenne egyszerű. így legalább mindenkinek (no, az Ikreknek közösen) jut olyan időszak, amikor éppen csak ővele vagyok (akár itthon is). Az izgi a következő tanévtől lesz, amikor is már én is dolgozni fogok (rendes munkahelyen, nem holmi itthoni fordítgatás) rész-munkaidőben.. Na, onnantól kezdve már lehet, hogy nem mátrix lesz, hanem szimpla káosz...

Puszi,

Sz

Ja! és van ám egy apjuk is... :-)

Judit írta...

Nagyon büszke lehetsz rá, és magatokra is, hogy ilyen szupercsajt neveltek! :)

Maculi írta...

Huhh mennyi energiája van a lánykádnak! Igazi szupercsajszi!:)
Olvaslak ám, csak az írásig nehezen jutok el, de most megragadom az alkalmat, és utólag is minden szépet, és jót kívánok nektek születésnapokra, évfordulóra,névnapokra.
Macus

Szitya írta...

Köszi Maculi!
És üdv Hella....!

Szilvi