A reggelizős folyamat zajlik. Imó mindig az elsők között próbálja meg csillapítani korgó pocakját.
- Kérek mééég! - mondja a kis királylányos hangján.
Az apja szórakozottan ránéz a tányérjára, és reflexből megdorgálja a rágási lustaságra erősen hajlamos lányát:
- De Imó, miért nem etted meg a héját? Előbb azt edd meg, utána kaphatsz még, ha kérsz! - válaszolja, és visszasüpped a reggeli bambulásba.
- De Apaaaa! - nyifog tovább a legfiatalabb.
Zoli már veszi a levegőt, hogy elismételje mondanivalóját, amikor is hatni kezd a koffein, ránéz Imóra és elmosolyodik:
- Ja! Tényleg! Hát neked ez most nem nagyon megy! - és megy a konyhába megkenni egy újabb szelet "héjatlan" kenyeret.
Hát igen. Tényleg. Így jár az, aki a két középső felső fogát egy héten belül elhullajtja
5 megjegyzés:
De édes kis csorbacsík!!! Csodaszép, így fogatlanul is. Várom a képeket a kikukucskáló újakról is!
Ildikó
Jaj,de édes!!!
:D Réka ugyanígy néz ki már vagy két hónapja. Nem akarnak kibújni az utánpótlások.
Csupa bübaj meg igy is :)))) mennyi ideig tart, mig kinö a rendes fog?
De aranyos. Mennyi ideig mozogtak neki, mielőtt kiestek? Eszternek még meg sem lazultak, pedig már nagyon várja. :)
Megjegyzés küldése