Pages

2012. június 27., szerda

Éhgyomor

Egy ideje már tudjuk, és próbálunk megbarátkozni a gondolattal: Imolára két műtét is vár a közeljövőben. Először kikapják az orrmanduláját. Még mindig nem értem, hogy miért muszáj, mivel nem horkol, nem folyik sokat az orra, nincs panasz a hallására és nem tartja nyitva a száját - de azt mondták többen is, hogy ez egy olyan gócpont, amit jobb eltávolítani, a másik műtét sikeressége miatt. Mert ott lesz a másik műtét, hogy a manó vinné el! (Mármint a műtétet...) Szegény drágám, anyukájától sikerült ezt a "remek" vonást (is) megörökölnie: a dobhártyája lyukas maradt egy régebbi középfül-gyulladás során. És nem "nőtt össze" újra, azóta sem. Ezt kell tehát "megplasztikázni".Érdekes, hogy panaszmentes a hölgy. Persze, nagyon figyelünk a fülére - amióta tudjuk, hogy ott az a lyuk, azaz múlt ősz óta -, még a haját is füldugóval mossuk. Talán ezért nem fájlalja soha. Kizárólag a lelkiismeretem vitette őt el az ajánlott fül-orr-gégész szakemberhez a tavasz végén. Abban bíztam, hogy egy ilyen nyugodt félév után (mármint fül-orr-gégészetileg nyugodt....) majd azt mondja az orvos: "Anyuka, ez nem vészes, gyógyul a seb, forr össze a dobhártya, csak figyeljenek oda!" Hát nem ezt mondta. hanem azt állította, hogy Imola dobhártyája "nagyon csúnya" (ezt a sértést!!!! hiszen ezen a gyereken minden GYÖNYÖRŰ!!!! :-) ), és a másik füle sem az igazi. Sőt! Azt is állította, hogy komoly hallás-csökkenése lehet (van). Ez azért meglepett. Hiszen erre direkt odafigyeltem, és semmi nem tűnt fel. Szóltam a tanító néninek is, hogy nézze néha ilyen szemmel is Imót. Neki sem tűnt fel. Kitűnően végezte az első osztályt, tehát a tanulásban nem okozott gondot. A zongora-tanulás ment talán a legdöcögősebben, de az meg nem biztos, hogy ezért volt. Larisza néni (a zongora-tanárnő) is elkerekítette a szemét, amikor mondtam neki.

Az orvos nagyon meggyőző volt, és rögtön bizalommal voltam irányában. Adott műtéti dátumot, elfogadtam. Mindazonáltal, a lelkiismeretem úgysem hagyott volna békén, ha csak így belenyugszom mindenbe, egyetlen vélemény után. Több orvos is látta hát Imolát, és a vélemények egyeztek. Volt olyan is, aki még az én fülemet is megnézte, mert kíváncsi lett, amikor megtudta, hogy micsoda szaktekintély műtötte (másodjára, már felnőtt koromban, Zitával a pocakomban - mindenkinek csak "ajánlani" tudom: fülműtét, helyi érzéstelenítésben, várandósan!!!).

Ma aztán átestünk az összes, a műtétet megelőző vizsgálaton.  Imola remekül tűrte és tűri a herce-hurcát. Eddig a várakozás bosszantotta csak néha egy picit. Zokszó nélkül adta a karját a vérvételhez. "nagyon fegyelmezett kislány vagy!"- mosolygott rá a nővérke. Ügyesen mutogatott a hallás-vizsgálaton (és láss csodát!!! Tényleg nem olyan rossz a hallása!!!!). Semmi gond nem volt az EKG-nál, az altató-orvosnál pedig már határozottan vidám volt. Egyetlen egy valami verte ki a biztosítékot nála: hogy a vérvételig ÉHGYOMORRAL kellett tengődnie! Először meg is kérdezte, hogy mi az.... Majd elszörnyedt, amikor megtudta...

Annyira imádom ezt a drága, elbűvölő-tekintetű bogárkámat! Olyan aranyosan falatozta az általam gondosan összekészített reggelijét, a vérvétel után! És azóta is folyton éhes.... Olyan jó, hogy ilyen étvágya van! Úgy tudja élvezni az evést!!!!

Remélem, hogy az összes, elkövetkező bonyodalomból ez lesz számára (és számunkra) a legnagyobb probléma!!!! Az ÉHGYOMOR....

10 megjegyzés:

Sárosdi Virág írta...

És micsoda kitolás...műtét pont nyáron! Na és ehhez add még hozzá, hogy éhgyomorra!
Tündér ez a lány, én mondom!

khase írta...

Drukkolok, hogy minden rendben menjen és tényleg az éhgyomor legyen a legrosszabb az egész hercehurcában!!! Remélem, azért nem túl sok napot vesznek el a mütétek Imo nyarából és lesz ideje böven élvezni a szünidöt!!!!!
Sok puszi Nektek!!!! Orsi

ps. jaj és még mindig az a nézés és azok a szemek:)))

Dominika írta...

Imola nagyon édes! :-)
Drukkolok nektek, hogy minden simán menjen és gyorsan felépüljön a nagylány!

kikocs írta...

Hát, veletek vagyok. Tényleg ennyi legyen a legnagyobb baj az egészben!
Nekem is volt lyuk a dobhártyámon, évekig, nem is tudtam róla, egészen egy belsőfülgyulladásig gimis koromban. Ami nem fájt, csak szédültem :) Még jó, hogy jó volt a háziorvosunk :)

Dius írta...

Gondolok majd rátok, minden rendben lesz. És majd legközelebb azt fogják mondani a kontrollon, hogy a dobhártyája gyönyörű. (csakúgy, mint ő maga)

JuditAu írta...

Drukkolok, hogy minden rendben menjen!!!

VRJúlia írta...

Minden apró dolog, ami gyermekeinkkel történik- azt hiszem világot rengető. Legalábbis úgy érezzük belül, és megpróbáljuk nekik megmutatni, milyen erősek vagyunk fizikailag és hitünkben.
Kitartást, gyógyulást( értem én, hogy nem betegség, így akkor inkább felépülést mielőbb:) )
Üdv, Júlia

Szitya írta...

kedves Mindenki!
Köszönjük a bátorítást!!! Imola egyelőre egyáltalán nincs megszeppenve (az éhgyomros kihíváson kívül...), és már előre fagyizik szorgosan, hogy "jól menjen" a műtét után is....

Névtelen írta...

Kedves Szitya! Az én lányom most van túl egy hasonló kettős műtéten, tökéletesen sikerült, az altatás utáni első óra volt csak nehezebb, de kértünk és kapott fájdalomcsillapító kúpot. Szóval utána villám-gyorsan gyógyult és el is felejtettük már az egészet. Együtt-érzek viszont veled, mert anyaként... Üdvözlettel: Ditte

Dius írta...

Hogy vagytok? Nagy a csend.. remélem minden rendben mindenkivel.