Pages

2012. június 11., hétfő

Erről nem szóltak a szülőszobán....

Mert ugye, azt mindenki mondja, hallja és tudja, hogy "amint gyereke születik valakinek, onnantól az aggódás örökké a kísérőnkké szegődik". Persze. Hiszen aggódunk, hogy egészséges babánk (babáink) lesz-e (lesznek-e). Aggódunk, hogy jól egyen, jól aludjon, jól fejlődjön, ne fázzon, ne legyen melege. Aggódunk, hogy le ne essen, le ne nyelje, ne váljon allergiássá. Aggódunk, hogy az oviban, suliban jól érezze magát, ne bántsák, ne legyenek nehézségei, tudja magát megvédeni. Aggódunk, hogy jó irányt válasszon magának, amikor eljön az idő; aggódunk, hogy meglelje a megfelelő társat, hogy legyen munkája, öröme és boldogsága. Aztán már aggódhatunk is az unokákért.
Nade! Én mindig azon szoktam morogni, hogy "erről nem szóltak a szülőszobán"... Mármint, hogy ekkora nagy teher a megfelelő iskolát/óvodát/külön foglalkozást választani. és amiről mindenki megfeledkezett, hogy milyen nehéz a szülőség, ha egy sportolópalánta vagy zenészpalánta válik a gyermekből. Mert jó, azt gondoltam, hogy egy-egy betegségnél megélem majd a világvégét (mint ahogy most is, Klára testi-lelki bajainak ápolása, és Imola eljövendő dupla-műtétje miatt), de hogy nekem is pólót kell majd cserélnem egy-egy vívóverseny, teniszmeccs vagy zongoravizsga miatt, na erről nem esett szó!!!! Márpedig.... Hát, én nehezen bírom ezeket a szülői léttel járó extra izgalmakat.
Viszont a múlt hétvégén végre azt is láthattam, hogy miért is érheti meg annyit izgulni. Hát azért, hogy ilyen, fültől-fülig érő mosolyt lássak a számomra egyik legkedvesebb arcon a világon!
Nyakában az érem
Dórival "A" barátnővel
Zita, aki évek óta kitartóan, és egyre többet, és egyre elszántabban jár a vívóedzésekre; Zita, aki szép lassan tornázta fel magát a legjobbak közé; Zita, akit még a mai napig is el tud bizonytalanítani egy-két "ellenfél" neve; Zita, aki már néhányszor le tudta győzni a saját démonjait; Zita, a mi drága, mosolygós, okos és kedves majdnemkamaszunk, a hétvégén országos bajnokká válhatott; ráadásul egyből kétszer!
Ebből a dupla-győzelemből a gyerek kardcsapat kategóriában aratott sikerét érzi "igazibbnak", mert ott tehetett ő igazán nagyon sokat ezért; legkedvesebb barátnőjével, Dórival együtt, és persze Emesével, a roppant szerény, ámde ügyes klubtársával, és még Beával is, aki most kóstolgatja a versenyzést.
A Mester és a "kardos lányok"
A csapatok "üdvözlik" egymást összecsapás előtt és után - ehhez készülnek itt a lányok
Zita éppen "beköt" - nagyon koncentrál. A csapatjáték egyébként nagyon jót tett neki.
Itt kerül a nyakba az oly' sokszor megálmodott, hőn áhított érem. (Jánosi Zsuzsannától.)
Szívesen és büszkén pózolnak az edzők és a bajnokok
És íme az újonc öröm, az újonc arany
Szépséges, "aranyos" BVSC-s újonc kardozólányok
Nagy melegség járta át a szívem örömét látva. És persze mit kívánhatnék mást, mint hogy még sokszor élhessen át hasonló örömöket! Ő, és persze, örök aggodalmam másik három kedvenc "tárgya": Emma, Klára és Imola.
Én pedig vállalom: izgulok még, szorítok "nemnézekodacsakegykicsit" annyit, amennyit csak "kell".

(De azért javaslom: szóljanak minden "friss" anyukának, hogy bizony, ez (is) a szülőség része lehet...)

14 megjegyzés:

Ditke írta...

Gratulálok!

Ezt javaslom figyelmedbe:

http://youtu.be/NScs_qX2Okk?hd=1

Ha esetleg nem indulna el akkor keress rá a youtube-on:

Best job P&G London 2012

Én már többször láttam, de nem bírom ki sírás nélkül

MJ írta...

Szívből gratulálok! :)))

Szitya írta...

Ditke!
Köszi! Ismerem, és már én is pityeregtem rajta...
MJ!
Szívből köszönöm!

Dominika írta...

Nahát!
Gratulálok Zitának meg a többieknek is! És persze neked is.
Fantasztikus pillanat lehetett, amikor a nyakába került az érem. Én úgy örültem, mikor Rékám az egyik bemutatójukon hibátlanul ugrálta végig a koreográfiát a kötéllel. És hol van ez még a versenyektől... :-)))

Maimoni írta...

Ez igen, gratulálok!!!

khase írta...

Hatalmas gratula Zitának! Csak úgy ragyog a büszkeségtöl!!
Hát igen, az aggódás-dolgot nagyon jól leírtad és mennyire igaz!!
Remélem, Imó mütétjével is minden rendben lesz!!!
Szép hetet Nektek és még soksok ilyen mosolygós-érmes-büszke lányos fotót kívánok!!!!!
Sok puszi Orsi

F.B. Dóri írta...

Minden elismerésem. Gratulálok!!! :)

Ildi írta...

Nem semmi,gratulálok Zitá(ék)nak!

Meggyes József írta...

Ez igen! Szép teljesítmény, nagyon gratulálok mindkettőtöknek! Ez valahol a szülő sikere is, büszke lehetsz... :)

kikocs írta...

Gratulálok! És nekem is a PandG video jutott eszembe :)

Dius írta...

Gratulálok a lányoknak, és Nektek szülőknek is, a kitartásért, meg a hátországért, meg úgy mindenért. :)

Azért még emlékszem, milyen volt a focipálya szélén a gyerekemnek drukkolni. :) Leírhatatlan. És egyszer előfordult, hogy ő rúgta a mindent eldöntő győztes gólt. Ahhh... micsoda érzés volt. :)
(a napokban már sok-sok európai focista fiú/férfi anyukájára gondoltam, hogy ilyeneket élnek át, mint én akkor, kicsiben)

Szóval, Gratulálok még egyszer. :)

Szitya írta...

Köszi az együtt örülést mindenkinek! Igen, a P&G reklám tényleg gyönyörű, de bár fontos a hátország, minden a gyerekeken múlik!!!

Timi írta...

Gratulálok !

Zitának és természetessen a "hátországnak" is !

VRJúlia írta...

De szép!!!
A verseny, a győzelem, a gyerek mosolya, és ami engem most magával ragad: az édesanya érzelmei, gondolatai, szívdobbanása.
Csodálatosak a gyermekek mindazzal, amire képesek....
Üdv, Júlia.