Viszont, mindenféle mérést végeztek rajtuk. Mivel nekünk Klári késő-tavaszi megborulása óta nincs mérlegünk, kíváncsian néztük, hogy mik derülnek ki....
Van tehát 145 kilónyi gyerekünk.... Az...., hát több, mint Zoli meg én együtt... Kb. 10 kilóval. Juj, csak eszükbe ne jusson ezeknek a "libuskáknak" (lúdlányoknak...) holmi malacot (disznót?!) győzni...!!!!
Nem is olyan régen még négyen együtt sem voltak annyi, mint én.... (egyedül).
Nem is olyan régen, Zoli még fölkapta őket együtt, és négyen visítottak az örömtől, ahogyan felemelkedtek a magasba az apai szorító izmos karban....
Nem is olyan régen, még nem nyílt volna ki a fotócellás ajtó, még akkor sem, ha mind előtte állnak...
Nem is olyan régen, még nem indult volna el a lift, még akkor sem, ha mind benne vannak.
Nem is olyan régen, még mind a négyen gyerekülésben ültek az autóban.
Nem is olyan régen....
Megnyugtató viszont, hogy libikókázni még mindig tudnának, ha megfelelő módon osztják el magukat... :-)
És még egy "fontos" adat: ha egymás után fektetnénk őket fejtől-lábig, akkor 5,8 méternyi gyerekünk lenne.
3 megjegyzés:
Majd hat méternyi gyermek. :)) Nem rossz, viszont lesz még több is. :))
Jaj, nagyon szépek minden képen :) :) :)
:D Ezdejóvolt mármegint!
Megjegyzés küldése