Hat

Hatan voltak ma. Hat lány. Négy az enyém, két barátnő. Isteni volt. Először is, külön bóknak veszem, hogy Vilma és Dorina anyukája egy pillanatig nem aggódik azon, hogy a már meglévő négyemhez még egyet "hozzátesz". Ráadásul, mindketten tudták, hogy még egy másik "vendég-kislány" is társul. És nem is volt miért aggódni. Teljesen jól megvolt a kis csapat. Még arra is ügyelt két nagylányom, hogy az előtte lefektetett szabályokat betartsa (azaz: ha egy játékkal felhagynak, akkor előbb elpakolnak, mielőtt újba kezdenek). Tehát: először "kuckóztak", utána táncverseny volt majd gyümölcs-evés és utána pedig elvittem őket fagyizni. Az volt az igazán jó móka! Ők is élvezték a helyzetet, ahogy szálltak ki a (szerencsére hétszemélyes) autóból és mondogatták: "most biztos azt gondolják, hogy mi veled táborozunk". Én pedig büszkén vonultam velük: gond nélkül adtuk le a rendelést, és utána hat kis angyal ücsörgött az asztal körül, fagyit nyalva, vagy islert nyammogva. A végén kicsit szétszéledtek, és én élvezettel soroltam a névsort: Emma, Vilma, Klára, Imola, Dorina, Zita! Megyünk!