Pages

2012. január 14., szombat

Az egyik legjobb játék...

Megunhatatlan, számtalan lehetőséget rejt, megtornáztatja a fantáziát, az ujjakat, a családi együttlét formáit. Ez a lego, vagy a kistesója, a duplo.
Szerintem eszméletlen mennyiségű játék létezik a világon, de ez verhetetlen!!! Ha jól belegondolok, több, mint egy évtizede "díszítik" a nappalinkat a színes műanyag kockák; és egy nagyon tipikus képként azt festhetném le az estéinkről, hogy Zoli hever a szőnyegen, és egy-két (három-négy) gyerekünkkel épít valamit.

Nagyon jó, hogy a duplóból mindenféle "kellékek" hozhatók létre (pl. istálló), a pici legokból pedig inkább konkrét, a leírást követő épületek, létesítmények, eszközök.

Most karácsonykor (is) volt egy doboz lego a fa alatt, és ezúttal a "konkrét"-típusból. Eddig ezt szerettem kevésbé, mert úgy gondoltam, hogy korlátozza a fantáziát, de most látom már komoly előnyeit is. Először is: a gyermek figyel, térbeli látását segíti az, ha képes a rajz alapján visszaadni az építkezés fázisait, és egyszer, ha már készen van a mű, akkor pompás játékszerré válik (nem egyszer fordul elő, hogy a fürdőszobából hozom ki a házikót, mert valamelyik gyerek bevitte magának "kelléknek" a hosszabb túrájára). Aztán szét lehet szedni, és a többi variáció egyikét újraépíteni.

Sikerélmény, kreativitás, kézügyesség, játék, együtt-játszás, mindez a lego.

Szerintem klassz, még akkor is, ha műanyag....

(Egyébként, miután sejtem, hogy nem fogok hetente "játékos" bejegyzést írni, itt még megjegyzem, hogy karácsonyi ajándék ugyancsak a már Juli barátnőméknél megismert és megszeretett Carcassone nevű társasjáték. Stratégia, örökké változó felállás, családi móka - mindezt kínálja.
És még egy: Klára kért egyedül konkrét dolgot karácsonyra; ráadásul olyasmit, amiről sosem hallottam. Először, amikor rájöttem, hogy mi is ez, nem voltam elragadtatva - de most már teljesen kibékültem vele, és az is tetszik, hogy nem telik el nap anélkül, hogy kézbe venné. Ez egy gyerek-fényképezőgép tulajdonképpen, amelyik tele van vicces, játékos funkcióval. Mindenkit elszórakoztat az eltorzított felvételeivel, a játékosságával. Nem mondom, hogy ez az abszolút beszerzendő listát gyarapítja, vagy hogy bármennyire is felvenné a versenyt a legoval, de azért elmegy. A képek most erről a gépezetről vannak.
Végül, a játékos sort bezárva, egy meglepő: a gombfoci. Igen, noha lányok, érdekelte őket ez a játék is, pláne, hogy Zoli sokat mesélt az ő saját gombfoci-bajnokságairól. És bár Zoli elmagyarázta a szabályokat, és "le is vezetett" pár mérkőzést; ha feltekerik a szőnyeget és "berendezik a stadiont", általában igen szabadon értelmezve játszanak - viszont rengeteget kacagnak.)




 Eltorzított képet azért nem teszek fel, amúgy is csak magamról ezeket a furikat... :-)

Játékra fel, emberek!!!

4 megjegyzés:

khase írta...

Az biztos, hogy kreativitásban és sokszínűségben eléggé verhetetlen a lego :) mi is nagyon szeretjük, egyelőre a duplót, pár napja sikerült Bécsben egy hatalmas leárazáson hozzájutnom egy nagy dobozhoz, de azt majd csak Thunban bontjuk ki :)
Carcassonne gyerekváltozatát is teszteltük, nagyon szuper és Marcel is elég jól tud már vele játszani.
Fényképezőgép pedig vicces és van egy nagy előnye, nem a Tiédet (teszi tönkre)használja Klára :)))) Marcel is "rákapott" a fotózásra, szerintem elege lett abból, hogy mindig csak én fotóztam őt, úgyhogy most már mindig elcseni az enyémet és azzal garázdálkodik :))
Szép 7végét Nektek, sok pussszi!!! Orsi

Lepkevár írta...

Szilvi, én is pont így voltam vele (Duplo=korlátlan fantázia, Lego =kötöttség), mígnem több szakértőtől is hallottam, hogy mennyire jó a Lego a gyerekeknek. Különösen a számfogalom kialakulását fejleszti. Azóta még én is megszerettem, leszámítva, amikor egy-egy darab a talpamba áll. :)

iméon írta...

Az építőkockák, legók nálunk is jelen vannak rég óta, de valamiért Eszter vagy 2 évig nem szívesen vette lő őket. Most viszont újra nagyon sok mindent épít belőlük.

Játékokhoz csatlakozva megosztanám, hogy nálunk milyen játékok lettek nagyon menők karácsony óta. Az egyik Scrabble Junior, a másik pedig Villám szócsata névre hallgat. Mindkettőt nagyon ajánlom iskolakezdő gyerekeknek. :)

Hani írta...

Nálunk nagy lego őrület (és volt/van duplo is), én ennek felettébb örülök (addig sem a számítógép előtt ülnek)! Rengeteg (fiús)készletünk van, ami miatt egy cseppet semm aggódtam eddig, mert mindig valamilyen más formába kerültek átépítésre, az első "normál", papír szerinti séma után. És valóban, ha csak simán azt építi meg, ahogyan a leírás mutatja, az is nagy térlátást igényel részükről. Én inkább a Playmobillal vagyok úgy, hogy jó, jó, de csak egyféleképpen építhető fel, és slussz-passz!
Ha valamilyen "funkció" nélküli játékot ajánlhatok, akkor a Bilibo-t mondanám. Ez tényleg az a klasszikus játék, ami nem tud semmit, de mégis mindent. Amit a gyerkőc meglát benne, azt lehet vele játszani.
Azért cuppantam rá erre a témára különösen, mert a megfelelő minőségi/fejlesztő játékok választása mindig is az én reszortom volt már kisbabakoruktól. A férjem szerint akár Bilibo ügynöknek is elmehetnék:-)))!

Szeretem olvasgatni a bejegyzéseid!
Szép hétvégét!
Anita