Pages

2012. január 22., vasárnap

A kultúra és a hóemberek napja

Pénteken volt a kultúra napja - állítólag, nem jártam jobban utána. Zita iskolájában ezt annyira komolyan vették, hogy még ünneplő gúnyát is kellett húznia - no meg ünnepség is volt. Ami nagyon tetszett a Nagylánynak, főleg az, amikor a tanárok elszavalták vagy nyolc különböző nyelven a Himnuszt (köztük eszperantóul is...).
És az alkalom lehetővé tette a 6.a. lelkesebb magja számára, hogy felfedjék azt, amit már alig bírtak titkolni - pedig csak év végén akarták megmutatni a célszemély számára. Hogy mi az? Csak egy pici vissza-kanyar, és máris elárulom!
Zitáéknak egy hírhedten "kemény, de nagyon jó" magyar-tanárnőjük van. Szigorú, és követel, "cserében" nagyon jól és szórakoztatóan tanít (engem mindig lenyűgöz, hogy milyen kreatív házi feladatokat ad). Zita is szokta néha mondani, hogy milyen szigorú, de mivel ő mind nyelvtanból, mind irodalomból remekel, ezt én főként póznak fogom fel a részéről - azért, hogy ő is "a tömeghez tartozzon". Valójában nagyon szereti mind a tantárgyakat, mind a tanárnőt. Többek között azért is, mert miután már végig-elemezték ebben a tanévben az Egri csillagokat, a Toldit, a Walesi bárdokat, a Légy jó mindhalálig-ot, végre eljutottak Zita nagy kedvencéhez, az Abigélhez. Ez a könyv persze belelkesítette az osztálytársai nagy részét is (főként a csajokat, naná!). Ezért aztán úgy döntöttek, hogy titokban betanulják színdarab-szerűen a könyvet. Ment is a szervezkedés: szerepeket osztottak, volt, aki a forgatókönyv elkészítését vállalta, mások besegítettek (Zita is, természetesen, az ő írókájával...), és reggel fél 8-ra jártak be, hogy gyakoroljanak; sőt, az osztályfőnök is eljárt néha ezekre a próbákra, őt is cinkossá tették. Nagyon élvezték. Viszont majdnem elszólták magukat, amikor a magyar tanárnő (aki egyébként az osztályfőnök-helyettesük is) azt indítványozta, hogy majd egyik órán adják elő az egyik jelenetet a könyvből - mit sem sejtve, hogy a gyerekek is pont ezen dolgoznak. Itt szinte kibukott belőlük, hogy ki ki legyen - hogy stimmeljen az általuk leosztott szerepekkel.
Ezért aztán, múlt pénteken úgy döntöttek, hogy nem várnak év végéig, és az "ünnepi" alkalmat megragadva, előadták az első öt jelenetet a magyar tanárnőnek. Volt nagy sikerük!!!! Annyira tetszett az egész a tanárnőnek, hogy be akarja nevezni a csapatot az iskolai ki mit tud?-ra (pedig már lejárt a nevezési határidő...), és azt tervezi, hogy a másik osztálynak is, és a többi tanárnak is adják elő. Úgy találta, hogy a gyerekek nagyon jól osztották szét a szerepeket, és jól eltalálták az egész hangulatot.
Zita nagyon örült a sikernek, teljesen feldobódott. Én meg úgy gondolom, hogy nem lehet nagyobb öröme egy magyar tanárnőnek, mint hogy sikerült így belelkesíteni szinte egy teljes osztályt!

Ugyanezen pénteken, Emmácska továbbra is itthon volt, mert sikerült egy "remek" vírusos torokgyulladást összeszednie, amit ötvöz egy még "klasszabb" köhögéssel! Szegény, utálja már nagyon az egész bezártságot. Még a hét elején (vagy a múlt héten?), ezzel tért haza:
Technika órán készítették, és nagyon  megtetszett neki - és az egész családnak.
Ezért, a betegsége elején, elkészítettük a társát:
"Én is szeretnék, én is szeretnék!"-jött az összes testvértől a kérés.
Ezért aztán, pénteken nekiálltunk Emmával a sorozatgyártásnak. Kivételesen, eszemnél voltam annyira, hogy még a fázis-fotókat is elkészítsem.
Tehát, először is összekészítettük a hozzávalókat: fél pár zoknik (no, ezek rejtélye megérne egy külön értekezést, de úgy sejtem, nem a mi háztartásunk egyedi rejtélye ez....), gombok (ha előre felkészülünk, akkor lehet kapni a rőfös-boltokban direkt "szem-gombokat" is, de ez nem nélkülözhetetlen), tömő-anyag (nekünk a karácsonyi dísz-kispárnák miatt maradt egy csomó, de gondolom, hogy sima vatta is megteszi), cérna (vagy még jobb, ha van fonal - nekünk nem volt), olló - és kell majd ragasztópisztoly (a lustábbjának, mert amúgy tökéletesen helyettesítheti tű és cérna is!).
Úgy kezdjük, hogy a lehetőleg fehér zoknit jól kitömködjük a tömő-anyaggal. (Itt megjegyezném, hogy szerintem azzal sincs baj, ha a "hóember" piros, zöld vagy hupilila - hiszen játék és fantázia az egész...) Pontosabban a zokninak egy akkora részét, amekkora hóembert szeretnénk. A felesleget levágjuk, de előtte még összeszorítjuk egy cérnával/fonallal a tetejét, no meg a "nyakánál" is összekötjük egy kicsit. Így:
Jön a hóember orra: összecsippentünk egy darabka tömőanyag/vatta részt a zokni keresztül, és alatta megkötjük egy fonallal/cérnával.
Egy másik, lehetőleg élénk színű, zokniból levágunk egy darabot úgy, hogy a zokni gumis része legyen a sapka nyitott alja, és a másik rész tetejét pedig ismét összekötjük egy darab cérnával/fonallal - mintegy "bojtos sapkát" létrehozva így. A maradék zoknirészt (tehát a lábfej-részt) pedig úgy vágjuk ketté, hogy szétteríthetővé váljék, és egy sálat kaphassunk belőle. Ezt a "sálat" az előzőleg kissé elszorított nyakrész köré tekerjük és hetykén megkötjük. Most akkor itt tartunk:
Már csak a gombok vannak hátra - a szemeknek és a pocakjára is pár, "dísznek". Mi, a lustább és gyorsabb verzióban, ragasztópisztollyal tettük ezeket fel, de nyilván meg lehet oldani tűvel és cérnával is! Kész is lett:
Helyes, ugye?
Amikor ezzel megvoltunk, tudtuk, hogy rögtön kell még egyet készítenünk - hiszen az Ikreknek gyártottuk az előzőt is. Aztán pedig megjött Zita, ő is kért egyet!!! Ekkor tartottunk ötnél. Mire Imola megütközve azt kérdezte: "Hol a hatodik?" Annyira mosolyogtam: a mi házunkban mindenből hat kell... :-) Tehát nekiveselkedtünk még egynek... Így összeállt a hóember-csapat:
Aztán, másnap csináltak még egyet, ajándékként a Kicsik barátnője számára, mert zsúrba mentek hozzá. De azt már nem fotóztam le.
Egyébként pénteken még megkaptuk végül az összes bizit. Összesen nyolc négyest szedtek össze - a többi ötös (persze... :-) ). Ez átlagban két négyes per fő. De nincsenek átlagos lányaink, ezért nem is így alakult:
Klára tiszta kiváló lett.
Imola egy jól megfeleltet kapott - csak "gratulálni" tudok a rajz-tanárnőnek, aki egy iskolai félév alatt meg tudta utáltatni a rajzot, az eddig éjjel-nappal rajzolgató és kézműveskedő lánykámmal! Most komolyan: hogy lehet nem kiválót adni rajzból egy igyekvő elsősnek?!
Emmus, a nagy harcosunk, öt négyest hozott. Dicséretére váljék, hogy néhányból kétesre áll, tehát még egy kis erőbedobás, és lehet akár ötös is... Én büszke vagyok rá is! Nagyon.
Zitusunk, drága, ki lehet számolni - három négyest hozott. Úgy tűnik, hogy a földrajz a mumusa - nem is értem miért, hiszen az bemagolható lenne. Az informatika van még, az pont nem érdekel. És a matek, amiből már majdnem meglett az ötös!!! (És ez nála nagy szó, a matekkal nehezen bírt mindig is....)
Lányok, annyira klasszak vagytok!!!!

12 megjegyzés:

Heni írta...

Egyáltalán nem értem miért kell bárhogy osztályozni a kreatív tantárgyakat. Totál kiölik a gyerekekből a kreativitást azzal, hogy gyenge rajzból vagy technikából, énekből, vagy hármast kap, mert nem tud lefutni 2 kilométert, de a helyes futó légzésre nincs megtanítva.
Mi az hogy gyenge pl. rajzból? A kézügyesség nem tanulható olyan könnyen. Az énekhang és hallás szintén nem. Az is adottság.
Szar ez a rendszer na.

AnikÓ írta...

Szia Szilvi, nekem a kék sapis hóember a kedvencem!!! :)
Rajztanárnő=????
Ezen kiakadtam egy kicsit...
Nekünk is jó volt a péntekünk. :) Kár, hogy nem futottunk össze a sulinál. :)
puszi nektek

Csincsilla írta...

Éljenek a rajz és tesi tanárok!!! Van egy szuper 11.-es tanítványom, 5 tantárgyi dicsérettel,a tesi hármasán kívül minden jegye 5.

Juli írta...

A mi időnkben sokkal egyszerűbb volt iskolába járni....

Ilyen hómanust én is csinálok majd :)))

Dius írta...

Jók ezek a hóemberek. :) És igen, a fél pár zoknik rejtélye nem csak nálatok rejtély. (és engem az érdekel mindig leginkább, hol a fenében van a másik fele? :D)

A bizonyítványokhoz gratulálok. :)
Az ilyen rajztanárt ismerem.. rajzból és technikából is. Szemrebbenés nélkül négyes alát ad egy olyan rajzra, amin két órát dolgozott (épp itthon), és tizennyolc sablont rajzolt, mire kutyaformájú lett az a kutya valamennyire. Hát ennyi. Csoda e, ha ceruzát lát, és hidegrázást kap? De tudod mit.. sose legyen nagyobb öröme az ilyen tanerőnek.. (már bocsánat)
Zita "írókájából" nem kaphatunk valami kis kóstolót? Zoli meseírási tehetségét örökölte, vagy a Te humoros stílusodat? Tényleg nagyon érdekel..
És ami még eszembe jutott, milyen érdekes, hogy Patrikéknál hatodikban a Robinson Cruesoe (így kell írni vajon) a második nagy kötelező olvasmány. Természetesen az Egri csillagok után. (pedig az Abigél szerintem jobb lett volna.. )

Dius írta...

Ja, és van nálam valami neked.

Vivien írta...

Gratula a Lányoknak a gyönyörű bizihez! Fantasztikus, hogy Zita még mindig ilyen szép jegyeket hoz. Emma is csodás, és két "Kicsiről" nem is beszélve!!! Méltán vagy büszke Rájuk! :)

Imo rajz jegyével én sem értek egyet... Ahogy belepillantottam a kommentekbe, én is csak támogatnám, hogy a kreatív tárgyakat NE osztályozzák. Énekből, ha valaki tök botfülű, de imád énekelni és igyekvő, akkor meg kellene buktatni!?

Sajnos ezek ellen nem lehet mit tenni, szerintem is Imo mindig nagyon ügyesen és szépen rajzolt, nekem tetszettek mindig az alkotásai. Egyébként meg ízlés kérdése, nem? Kinek mi tetszik és mi nem. :)

Puszi.
Vivien

Vivien írta...

Ja, és a hóemberek fergetegesek!!! Le is koppintom! :)

Szitya írta...

Lányok!
Látom, a rajz-tanárnő sokaknál kiverte a biztosítékot! De ne feledjük, hogy ott van viszont Zita zseniális magyar-tanárnője! Négy gyereknek nem lehet minden tanítóval szerencséje... :-) Egyébként pedig: szinte biztos vagyok, hogy valamilyen formában, de jelezni fogom én ezt a meghökkentő dolgot - egyébként, ez a rajz-tanárnő történetesen Emma napközis tanárnője is, no meg rajz-tanárja, és Emmánál is művelt fura dolgokat (pl. készíttetett minden gyerekkel egy karácsonyi ajándékot a szülők részére, amit a legtöbben már otthon, a szünetben fejeztek be, majd szünet után, tehát miután mi, szülők, megkaptuk, vissza kellett vinniük, és kaptak rá osztályzatot...)

Szitya írta...

A hóemberek pedig tényleg nagyon jófejek, és könnyen elkészíthetőek!

Szitya írta...

Dius!
Köszi a díjat, igyekszem tovább adni!!!

Szitya írta...

Anikó!
Ezek szerint, Nati megírta a felvételit, és jól sikerült?