Pages

2012. szeptember 21., péntek

Pozsonyi hétvége kettesben

Annyira kell az ilyen néha!!! Nem annyira néha, mint ahogy az mostanában történik, hanem annál gyakrabban néha....
A múlt hétvégén Pozsonyban jártunk Zolival, kettesben. Mármint a család részéről kettesben, mert amúgy egy csapattal. Van egy nagy, nemzetközi ügyvédi iroda (a White&Case, szerintem nem titok), amelyik minden évben megerendez egy "világbajnokságot" az irodái között, amelyek Amerikától Japánig mindenhol megtalálhatóak a Föld kerekén. Persze nem vesz részt mindig mindegyik iroda, de azért sokan összegyűlnek.
És akkor ez egy kétnapos buli, aminek van egy sport-vonala is. Foci- és röplabda-bajnokságokat szerveznek és bonyolítanak le, előtte-utána vacsorával és bulival, közben pedig szép helyszín és eszem-iszom biztosításával.
Micsoda szerencse, hogy jó sok kellemes tulajdonságán kívül, Zoli egy fantasztikus sportember is a mai napig, akit már másodjára hív el a "magyar csapat". És már jelezték: jövőre is számítanak rá!
Én pedig lelkes fotóriporterként és a szurkoló "tömeg" részeként kísértem el őt, őket.

Hát mit mondjak? Az egész úgy, ahogy volt, szuper volt! Az első esti "sorsolás" és "ismerkedős" vacsora, a szállásunk (Pozsony szívében), a másnapi sport-rendezvény teljes egészében, kezdve a szép pályáktól, a jó zenéig és kommentátorig, a finom ebéden és jópofa relaxáló-lehetőségeken át; és aztán az esti buli, egy rögzített hajón, Pozsony fényeivel a "lábunk előtt", és igen, tánccal és sok-sok jókedvvel!!!
Nagyon kellett már! És ugyan nem voltunk kipihentebbek, mint induláskor, de mégis jól feltöltődtünk!
Ja! Hogy hanyadik lett a csapat? 4.-ek lettek, 15 csapatból. Gratula nekik!
Jövőre, úgy néz ki, Berlinben lesz a folytatás. Mindenképpen szeretnék oda is elmenni Zolival!
Zoli kissé fáradtan - a bajnokság után; én vidáman - az esti bulira várva
A rendezvény logója

Pozsony fényei a szállodából

the Hungarian team


Meccs előtt, a "taktikai megbeszélés" során, Zoli, nappal szemben

Túl a csoportmérkőzéseken

Csatakiáltás

Zoli küzd

Megpihen a "harcos"
A hajón - Zolin azért még látszik az a jópár meccs, ami a lábában volt....
Még annyit, hogy tény és való: nem turistáskodtuk végig Pozsonyt. Nagyon szép a vár, főleg este, kivilágítva, és szerintem "A" hídjuk is erősíti azt a lenyűgöző látványt, amit a Duna partjain fekvő város nyújt (itt is). Mindazonáltal, valahogy nem éreztem azt, hogy na, ide vissza kell jönni, hogy alaposabban is bebarangolhassuk. Valahogy a hangulatot hiányoltam. Ehhez persze lehet, hogy hozzájárult az a döbbenet, amit akkor éreztünk, amikor a belváros szívében egy hatalmas Sztálin-szobort láttunk meg. Állítólag "poénból" van ott. Hát, én nem tudom, hogy milyen az a vicc, aminek ez a poénja. Én biztos nem kacarásznék rajta.

6 megjegyzés:

superwomanatwork írta...

Pozsonyt akkor szereted meg, ha nyugodtan bebarangolod a kis utcácskákat, lépten-nyomon felleled a magyar feliratokat, megérzed a történelmet. Én nagyon szeretem.

MJ írta...

Szép helyezés tizenötből. Gratulálok. Talán rossz poénból. Elrettentésként!

Dominika írta...

De jó! Még sok ilyen nektek!!!

VRJúlia írta...

És most kiderül, milyen nehéz jó megjegyzést írni..:)Mert én nagyon azt szeretnék...
Ez a téma és ez az esemény...ez a leírás és a képek- nekem nagyon jól jött:) Hozta azt a békét-harmóniát, ami benne volt azokban a napokban.
Minden jót!

Edit írta...

:-) én is szeretem, ha néha tudunk kettesben lenni, és örülök, hogy nektek ilyen jól sikerült :-))
igazából én Rómával voltam így - 4 napot töltöttünk ott még a fiunk születése előtt, de nem tetszett a város. a nevezetességeket 2 nap alatt megnéztük, utána barangoltunk, buszoztunk, villamosoztunk. Lehet, hogy mi mindig rossz utcába/városrészbe tértünk be, de olyan régi "8ker" feelingje volt az egésznek.... mármint ott, ahol nem volt nevezetesség.

Szitya írta...

Oké, superwomanatwork, szívesen adok majd még egy esélyt Pozsonynak (és nagy ívben elkerülöm a sztálinbácsis utcát).
Köszi MJ!
Dominika! Úgy legyen!
VR Júlia! Már megint milyen kedves megjegyzés!!! Köszönöm!
Edit! Én szerettem Rómát, de tény, hogy Párizzsal és Londonnal egyetemben van valami "koszos" és nyomasztó feelingjük is, hiszen irtózatosan nagy városok. Pozsony ebből a szempontból sokkal vonzóbb, mert pici, átlátható, elég "nett".
Viszont Prága meg még bájos is, például. Nekem nagy kedvenc! Ahogy Graz és a Fertő-tó körüli kisvárosok, no meg "Európa legnagyobb faluja", München, és környéke...