Pages

2008. október 14., kedd

Kirándulás kirándulás hátán


Az elmúlt hetünket végigkísérte ez a gyönyörű, októberi idő. Lehet, hogy azért, mert magam is ebben a hónapban születtem, de én imádom az évnek ezt a részét. A színek, ah, a színek lenyűgözőek, a szótáraink és lexikonjaink telis-de-tele szebbnél szebb, préselés alatta álló, falevelekkel. A levegő finom és egyáltalán, bár ez már az ősz, ilyenkor még nem az elmúlás jut az eszembe. Az majd novemberben. Október 24-én leszünk 10 éves házasok Zolival. Sokan fintorogva nézték a dátumot: október végén esküvő? És, bár ennek a dátumnak az a története, hogy egy nap híján (mert az vasárnap lett volna) egy évvel az esküvő előtt csattant el az első csók; én nagyon örülök, hogy azt a napot választottuk. A "nap" is meghálálta: ragyogó, meleg időnk volt és a gödöllői kastély parkjában készült képeken ott ragyog az a milliónyi gyönyörű szín!

De miért is írok én minderől? Mert a múlt hétre két kirándulás is szerveződött! Az első az óvoda, a második a suli, pontosabban Emma osztálya által.

Szerdán indultunk el a "Cica csoporttal" a veresegyházi medveparkba. A gyerekek nagyon izgatottak voltak, alig várták a "hosszú" buszozást, meg a hátizsákos sétálást! Én, személy szerint, a medveparkra is kíváncsi voltam, hiszen annyiszor olvastam már el a gyerekeimnek Bartos Erika Anna és Petis történeteiből a maciparkosat. meg Ági barátnőm blogjában is olvashattam róla mindenféle szépet. Hááát. Talán túl sokat vártam, nekem kicsit csalódás volt az egész. Ráadásul senki nem figyelmeztetett, hogy a legtöbbször előforduló látvány nem a barátságos macik pofázmánya lesz, hanem a halom nyuszi-tetem, amit persze a kerítés közvetlen közelébe helyeznek el. Állat nem nagyon megy feléjük (bizonyára már jól laktak), de a gyerekek (és felnőttek) alaposan "megcsodálhatják" és kellő mennyiségben szörnyülködhetnek a "szegény nyuszik" miatt.

A macikat nem nagyon érdkeltük - igaz, a gyerekeket se nagyon a macik.... Az volt a fő kérdés, hogy mikor lehet már végre megenni a hátizsákba rejtett finomságokat és mikor lehet már szaladgálni. Tehát tettünk egy tiszteletkört a medvéknél és farkasoknál, elénekeltek a gyerekek néhány macis nótát, majd mindenki letelepedett a nyirkos fűbe és lakmározott. Majd később nagyot futkározott és végül kihasználta a gyereksereg a játszótér adta lehetőségeket is.


Hazafelé a fele banda csicsergett, a másik fele elbóbiskolt - de mindenki elégedetten tért haza. Hogy a medvékről mennyit meséltek azok a gyerekek, akiknek nem voltak ott a szüleik, nos, azt nem tudom....


Szombaton az 1.a-sok gyűltek össze a közeli Csömör egy fantasztikus játszóterén. A játszótér gyakorlatilag egy egész tisztást elfoglal egy erdő bejáratánál, egy patak partján. Renkívül bájos hely. Réka néni, az imádott osztályfőnök, előszörre csak egy ismerkedős, rövidke, de intenzív "bulit" akart csapni - és sikerült is. 10-kor volt gyülekező és délig volt meghirdetve a dolog és ez pont megfelelő volt. Volt egy kis kezdeti mindenki-azt-csinál-amit-akar rész, majd néhány klasszikus, de mindig jó, csapatfeladat: kötélhúzás (különböző variációkban: kisfiúk-kislányok, anyukák-gyerekek, apukák-gyerekek, stb.), futkorászás megbolondítva (szülő visz gyereket, kézenfogva-fut-az-egész-csapat, a gyerek a szülő lábán állva, stb.), kincskeresés a fűben és még ki tudja mi. Utána egy kis eszem-iszom (nálunk Emma sajátkezűleg gyúrta össze a pogácsa tésztáját -amit aztán mindenki lelkendezve megkóstolt) és már el is repült az idő. Végre kezdjük tudni, hogy melyik gyereket hogy hívják és kik a szülei! Ez jó ötlet volt, a társaság is szimpatikus. Ilyet Zita osztályával sajnos sosem csináltunk, pedig ott sincs gond a szülői hozzáállással.

Úgy gondolom tehát, hogy jól kihasználtuk a szép időt! Reméelm, hogy még sokáig ilyen lesz: a hétvégén Klára és Imó fújhatja el a négy-négy gyertyát, a jövő hétvégén pedig elutazunk!

1 megjegyzés:

Bogár írta...

:D Az október valóan csodálatos hónap. AZ a rengeteg szín, napról napra más és más a látvány :)
Lenyűgöző ;) Bár ugye mi is elfogultak vagyunk ;)
Bevallom, én is az "évfordulón" szerettem férjhez menni... hülyének néztek.. februárban :O :-P Rajtunk az sem segített volna, de az ilyen kiruccanások bezony lehet ;)
Puszi