Ének az esőben... és a Nomád Hotelben

Mikor megy el a Balogh család hosszú hétvégére a 2000-es évek legszebb, legmelegebb és legszárazabb tavaszán? Na mikor? Igen! Az egyetlen olyan hétvégén, amikor reménytelenül és szinte megállás nélkül zuhog az eső!

Noszvajon voltunk a pünkösdi fagyos és nedves hétvégén, de csakazértis jól éreztük magunkat! Három család, hét gyerekkel (mert nálunk Imó az utolsó pillanatban fülfájást jelentett és váratlanul szüleimnél kötött ki).

És jelentem, megtaláltuk Magyarország lebarátságosabb szálláshelyét! Ez pedig a Noszvajon található Nomád Hotel! No, nem úgy luxus, ahogy azt a katalógusokban számítják! Hanem kedvességben, barátságosságban, hangulatában az! Bűbáj, kesze-kusza szálloda, amit egy lelkes testvér-trió vezet és az anyuka (Klára néni!!!!) főz - IS-TE-NI-E-KET! Természetes alapanyagokból, magyarosakat, de nem túl nehezeket.(A képen Klára a druszájával) Látszik, hogy egyre többet és jobbat hoznak ki az alapvállakozásból, így aztán a sima szobákon túl (amelyekből nincs két egyforma!), most már van kinti medence is, meg kinti fedett pihenő rész, bárral, meg fürdőház (pici szauna-jacuzzi), meg újabb épület, aranyos kis apartmanokkal (a miénk ott volt, végtelenül hangulatos). De nem a legelegánsabb alapanyagokat használták, meg a legdivatosabbakat, hanem a természethez közelieket, egyszerűeket. Az egész hotel tele van rakva egy hihetetlen komoly gyűjtőmunka eredményével: régi, többé-kevésbé felújított bútorok, horgolt terítők és fantasztikus, múzeumba illő festmények és családi fotók, mellettük rengeteg ódon konyhai és egyéb eszköz (vasalótól kezdve a gramofonig). Nem minden "passzol" a többihez, de mindennek értéket adnak és együtt, ez a mindenség egy hihetetlenül meleg, barátságos hangulatot kelt. Az ételeket kiszámolták porciókra, de többféléből hozták és minden elfogyott az utolsó morzsáig, mert már régen nem voltunk éhesek, de még mindig ettünk. A reggeli egy csoda: a péksüteménytől kezdve az óráról órára változó saláta és virsli választékon, a helyi lekvárokon át a tejbengríz-különlegességükön keresztül minden megtalálható, frissen, finoman. És ehhez a háziak kedvessége! Folyamatos jelenlét, figyelmes gondoskodás, ugyanakkor barátkozós, tegezős viszony. Mindenről szívesen mesélnek, elbeszélgetnek velünk, nem rohannak, ráérnek és közben mégis minden olajozottan működik. Látszik, hogy SZERETIK azt, amit csinálnak. Vasárnap, a legesősebb napon, a gyerekeink meghívták a tulajokat a "műsorukra". Jöttek is, vendégségbe a saját szállójukba, de nem ám üres kézzel! Sütivel! És imádták, amit a gyerekek műveltek, lelkesedtek, tapsoltak!

Komolyan mondom, ez egy gyöngyszem! Ja! És nem mellékes: gyönyörű helyen van!

A három nap alatt azért volt alkalmunk Egert egészen különleges módon felfedezni, belecsöppenni egy fantasztikus falusi pünkösdi mulatságba, körbejárni a noszvaji De la Motte kastélyt és még egy aprócska túrát is sikerült lebonyolítanunk, az eső előtt. De erre majd visszatérek, most összerakom működőképes állapotba a háztartást.