Pages

2010. június 21., hétfő

Bizik, bizony!!!

Mert hogy volt évvége. Meg évzáró. Búcsú is, de arról majd külön, ahhoz még hamarosan gyűlik egy kis téma. Szóval évzárókból duplán jutott. Mármint iskolai szinten. Mert persze ovis is volt. Most hirtelen - szégyen reám!-  azt sem tudom, hogy arról meséltem-e már eme internetes napló hasábjain. Majd utánanézek.

Szóval, mint mondom, évzárók, méghozzá duplán. Mert hogy a két nagyobbik gyereklány jár ugye zeneiskolába is, meg abba a másikba, a "rendesbe", az általánosba. Mondjuk Zita már csak múlt időben... Mármint az általánosba. De ezt majd később, ahogy ígértem, a búcsús bejegyzésbe.

Tehát, először volt a zeneiskolai évzáró. Ezt most, bevallom, eléggé lazán vettük. Emma például el sem jött, hanem inkább a rögtönzött baby-sitter-tündérünknél, az egyébként külön tornát tartó, Judit "néninél" maradt, ahová az Ikreket is "leadtam". Judit néni, mint említettem, bűbáj, és vonzerejét csak növeli - legalább is Emma szemében... - az a pici, táskában is hordozható, kutyája....  Szóval, Zitával tettük csak tiszteletünket - azt is kissé késve... - az Erzsébetligeti Színházban, ahol az évzáró ünnepség zajlott. A műsor és a beszédek végén (sajnos, itt is igazgatóváltás lesz...), nagy nehezen megkerestük az Emma tanár nénijét helyettesítő másik tanár nénit, hogy megszerezhessük Emma bizijét (Emma tanár nénije sem ért rá...), majd konkrétabban is elbúcsúzkodtunk Csilla nénitől, Zita remek fuvola-tanárnőjétől. Aztán megnéztük az okmányokat! Hát... Rendkívül "unalmasak" voltak: csupa ötös, mindkét leányzó! Ez Emmánál a szolfézst és a zongorát jelenti. Nagyon megörültem az ötösnek, mert volt Emmánál egy mélypont kb. egy hónappal az évvégi vizsga előtt, de közös erővel felülkerekedtünk rajta, és végül is nagyon szép eredményt ért el.

Mondjuk, egy kis ötöst én is kérek... Mert hogy a májusi délutánjaim és estéim nagy részét azzal töltöttem, hogy hol a zongora mellett ültem és biztattam Emmust, hogy a zongora rugdosása helyett inkább játsszon rajta, méghozzá úgy, ahogy azt Larissza néni kérte tőle, hol pedig a fuvolista nőszemélyt hallgattam és mondogattam, hogy feljebb a fejet, ne szorítsd le az álladat, stb... Na, ennyit mártír-anyáról.

Zita bizonyítványa pedig a fuvolán és a szolfézson kívül még a zenekari jegyével is kiegészült. Minden ötös lett. Itt számomra a szolfézs a csoda, mert egy részről elég ritkán látogatta (a vívás miatt), más részről szinte sosem tanult. De valószínűleg magába szívta a kellő tudást a fuvola-órákon és a zenekari próbákon.

És hát persze volt iskolai évzáró is. Oda gyakorlatilag a tengerpartról érkeztünk, mert az utolsó pillanatban előre hozták egy nappal, így múlt csütörtökön tartották, péntek helyett. Mondjuk, nyugodtan elkéshettünk volna innen is, mert az igazgatói beszéd kihagyása nem járt volna maradandó károsodással..... Lánykáink ezúttal nem ékesíthették a pódiumot. Emmának a kreatív nyelvtani leleményességét és helyesírását nem tudták négyesnél jobbra értékelni, így egy híján kitűnő lett, a drágám. Zita viszont színkitűnő, öt dicsérettel, de a magatartásból most nem kapta meg a kegyelem-példást.... Tavaly is csak azért kapta meg, mert az osztályfőnöke, Zsuzsa néni, volt olyan jófej, hogy megkérdezte Emma osztályfőnökét, hogy Emma kint fog-e állni. Amikor megtudta, hogy igen, úgy gondolta, hogy nem okoz lelki törést Zitának, hogy ő meg nem. Ez szép volt tőle. Tehát, ha Emma most tiszta ötös lett volna, akkor valószínűleg Zita is ott virított volna. Tehát, Zita Emma miatt nem lett kitűnő?!?!
Mindenesetre, egyik sem lett lelki beteg. Zitának mondtuk, hogy számunkra ez kitűnő, és ha soha nem hoz ennél rosszabbat, akkor kiegyeztünk!!! Főleg, hogy még ennyi dicsérete is volt! És érdekes, hogy hugicájával ellentétben, ő a nyelvek területén tehetséges. Mert mind magyar nyelvből, mind angolból, mind németből dicséretet kapott! Emma pedig fogadkozott, hogy majd csiszol a helyesírásán. Ezt egyelőre úgy teszi, hogy legnagyobb megrökönyödésemre, OLVAS!!!!

Szóval, okos és ügyes leánykáink vannak, ez ismét megállapításra szorul. Büszke vagyok rájuk!!!

8 megjegyzés:

Judit írta...

Gratula a csajsziknak!!! :)

Hella írta...

Tényleg büszke lehetsz rájuk "mártír" anya. :))) És Magadra is, mert ahogy a sikeres férfiak mögött is mindig ott egy nő, a jól teljesítő gyerekek mögött is ott egy kitartó anya.

Gratulálok Nektek!

Maculi írta...

Gratulálok a lányok szép bizonyítványához!
Ügyesek, okosak.

Névtelen írta...

Egyszer kilencévesen engem is azzal fenyegettek, hogy mindenből jeles leszek és csak a magatartásom lesz jó. Aztán kegyelem-jeles lett. Megsértődtem :)
Azóta sikerült a lehetőségeimet felmérő iskolákat látogatnom, ahol már elég feladatot kaptam és nem kellett "jó" magatartásúnak lennem, hogy ne unatkozzak.
Egyébként gratulálok.
Erika

Vera írta...

Sok-sok gratula! Rengeteg munka van emögött, sokak részéről! :-))

Szitya írta...

Kedves Erika!
Én is kegyelem magatartás-ötösökön "éltem".... Engem nem zavart. Viszont még élénken emlékszem rá, ezért eszem ágában sincs Zitát megdorgálni azért a kis négyesért!
És egyébként pedig remélem, hogy Zita is a képességeinek megfelelő iskolát fogja ezentúl látogatni!!! (Bár a magatartás ötösben még így sem bízom....)

Üdv,

Szilvi

Szitya írta...

Ja!
És köszönöm-köszönjük a gratulációkat!!!

Szilvi

Névtelen írta...

:) Erika