Pages

2010. október 7., csütörtök

Levélváltás

Emmának nem erőssége az olvasás. Fájlaljuk is ezt rendesen, de nyilván nem lehet rá kényszeríteni. Sok minden érdekli, sok mindent elolvastat velünk, imádja a tudományos tévécsatornákat, de leülni egy könyvvel, az valahogy nem megy. Így aztán, ezzel párban, a helyesírása is... öhöm, öhöm, kreatív, ahogy azt már említettem is. Ezért is lett nyelvtanból az egyetlen "nemötös" jegye a legutóbbi bizonyítványában. Egész nyáron rimánkodtam neki, hogy olvasson, aztán kb. egy Rosszcsont Petire "futotta" neki (Zita ezalatt kb. egy tucatnyi könyvet "bekebelezett").
Summa summárum, csodák nincsenek; az új tanév első szövegértési felmérője nem sikerült túl jól. Feleslegesnek tartanánk veszekedni vele ezért, vagy leszidni, mert az ugyan mire lenne jó? Talán, hogy végképp megutálja a dolgot. Azt, mondjuk, kissé fájlalom, hogy a suliban, egyetlen vállrándítással megszüntették a korrepetálást (és a tehetségfejlesztést is ugyanazzal a lendülettel, egyébként, pedig abból Zita még sokat profitált tanodás korában). De ez van.
Zolinak támadt egy jó ötlete. Megbeszélte Emmával, hogy minden estére kér tőle egy ötmondatos, összefoglalót a napjáról, írásban.
Már egy ideje megállapítottam, hogy Emma végtelen Apa-imádata társul egy kisebb, hogy is mondjam, "tartással" (?) Zoli irányában. Lehet, hogy tévedek, de az biztos, hogy szorgalmasan körmöli estére a mondatkákat. Viszont Emma végtelenül rafinált, és a lustasága erősebb gondolkodásra sarkallja. Igaz ugyan, hogy apája azt kérte, hogy ne írjon túl rövid mondatokat, ő azért határozottan "egyszerűsít". Viszont tökéletesen kijön a szövegből Emma tündéri mivolta.
Bemásolom az első levelet (a helyesírási hibákat nem, személyiségi jogokból kifolyólag... :-) ):
"Én ma megírtam a matekot és szerintem jól sikerült. Kínoztak rajz órán a Katával együtt. És te mit csináltál? Egyébként jó volt a napom. És neked?" (apró magyarázat: a "kínzás" arra vonatkozik, hogy ő a betegsége miatt nem mehetett a múlt héten kirándulni az osztállyal, amit ő végtelenül sajnált, és rajz órán pedig arról kellett mesélni és rajzolni... gondolom, Kata barátnője is lemaradt róla)
Zolinak nagyon tetszett, így megválaszolta neki (ő nem ejtett eltusolandó helyesírási hibákat... :-) ):
"Az én napom zsúfolt volt. Az irodában el kellett készítenem néhány tervet és délután Buza Sanyi barátommal elmentünk tárgyalni egy céghez. Egyébként hiányoztatok."

A tegnapi Emma-összefoglaló is helyes lett (mármint úgy, mint aranyos, nem úgy, mint helyesírásilag pontos... :-( ):
"Ma teniszeztem és mielőtt megkérdezed, jól ment. Finom a vacsi. Szóval sokat egyél. Jó étvágyat! Milyen volt a napod?"
És még odabiggyesztette előre, hogy "Válasz:" Zoli most csak ennyit írt erre: "Fárasztó."

Célravezető lesz-e ez a kezdeményezés? Nem tudom. Én, mindenesetre, élvezem....
(ez egy régi kép... de úgy szeretem!!! a falon is fent van...)

9 megjegyzés:

Vivien írta...

Ez nem csak aranyos, hanem jó ötlet is! :) A hatásosságát pedig majd az idő igazolja. :)

Mike Adina írta...

Nagyon ötletes, és egyedi! Biztos célravezető. Jó kapcsolatápolás, minőségi idő...

kikocs írta...

Jó is ez a kép!
Az ötlet jó, remélem segít majd, de összehúzó szálnak tuti jó! Nagyon tetszik az ötlet! Sokkal jobb, mint a 3 sor ly betűs szó :)
Viszont ilyenkor én elgondolkozom, hogy mi van, ha nem azért nem tud helyesen írni, mert nem szeret olvasni, hanem ugyanazért nem szeret olvasni, ami miatt nem tud helyesen írni. Mert ismerek én olvasni nem szerető, de jól helyesíró embereket.
Mi jártunk mindhárom gyerekkel dévény tornára, és ott sokat beszéltünk az összekapcsolódó idegpályákról, korai fejlesztésről, ilyesmiről. És mi van, ha valami ilyesmi van a háttérben. Nem diszlexiáról beszélek, csak pl. lehet, hogy valami speciális torna, ami a megfelelő agyrészleteket dolgozza meg, akár hatékony is lehet.

Szitya írta...

Kedves Kikocs!
Emmával három hónapos korától féléven keresztül pont Dévény-tornára jártunk... Még a száján belül is, a szájpadlásán, meg mindenhol masszírozta a hölgy...
De köszi a tippet. Én is sokat gondolkodom ezen. Ugyanakkor azt látom, hogy ha már kb. két oldalt elolvasott, akkor már sokkal jobban megy neki... Tehát tényleg a rutint hiányolom. De türelmesek vagyunk. Mondjuk, a logopédiáról (a hol a "cs", "s" és "sz" hangokkal volt gondja) kiebrudalták, mert jöttek a diszlexia-gyanúsak.... Azok között meg nem volt ott. Az ovis logopédus sem említett sosem ilyen gyanút, márpedig ő nagyon alapos és odaadó hölgy (és mint mindenki eme kerek Földön, ő is imádta Emmát...).
De köszönöm a tanácsot, megpróbálom ezentúl ilyen szemmel is nézni az olvasás-témát!!!

Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Névtelen írta...

Kedves Szitya!
Nem tudom, hogy így ismeretlenül számít-e Neked, de nagyon szeretem, ahogy a lányaidról írsz! :)
Osztom Kikocs véleményét, az iskolásoknak is létezik mozgásterápia! Ami a babáknak a Dévény-torna, az az ovisoknak a TSMT torna (Tervezett Szenzomotoros Tréning), az iskolásoknak pedig az Alapozó Terápia. Én még a Lukács-féle mozgásterápiát is ajánlom, itt tudsz utánanézni: www.tanulasinehezsegek.hu
Üdv, Dóra

Szitya írta...

Kedves Zdora!
Persze, hogy számít a véleményed és köszönöm szépen!
Gondoljátok, hogy akkor is lehet ilyesmire szükség, ha közben úgy bánik a labdával/teniszütővel/lóval/sível/snwboarddal, stb, mintha mindig is azt csinálta volna? Mert pont Emma mozgása a leglenyűgözőbb... Ritmusérzéke is pontos, szóval nem tudom...
DE utánanézek, megígérem!!!

kikocs írta...

Én annak a híve vagyok, hogy legjobban az anyai ösztönben bízhat az ember :) Szóval ha te úgy ÉRZED hogy minden teljesen rendben van, akkor ne engedd magad elbizonytalanítani. Viszont ha van benned egy ilyen érzés, hogy lehet, hogy van a háttérben valami, akkor járj utána. Még nem olvastam vissza az egész blogod, így nem sokat tudok rólatok, az viszont ebből a bő másfél hónapból meg a beleolvasásokból kiderült, hogy bízhatsz az anyaságodban :) És diszlexiára, meg elmaradottságra semmiképpen nem gondoltam én sem, csudaokos-ügyes ez a lány, és nagyon szépen írsz róluk, csak arra gondoltam, hátha van egy kósza idegpálya, ami ott árválkodik, és arra vár, hogy a fején 2 hétig üveget egyensúlyozzon, vagy labdán hasalva húzza magát előre, és máris menni fog a helyesírás :)
De egyrészt nem értek hozzá, csak csecsemőkori dolgainkból indulok ki, másrészt nincs is ekkora gyerekem :) Szóval ne a hülye tanácsokra halllgass, hanem az ösztöneidre! :)

Szitya írta...

Kedves Kikocs!
Nem hülye tanácsok ezek!!! És semmi okom mást feltételezni, mint azt, hogy jó szándékból születnek! Egy egészen új megvilágításba helyeztétek a dolgot! És el fogok gondolkodni azon, hogy így, új fényekkel, mit is gondoljak erről a helyesírás ügyről!
Köszönöm még egyszer!!!!