Pages

2011. április 5., kedd

Emma tudja

Autózunk. Kicsit esik az eső, kicsit süt a nap...Velem van Imola, Klára és Emma.
Emma töpreng, és olyan "emmásan" megkérdezi: "milyen hónap is van most?"
Mondom neki, hogy a bolondoké. Ó, április, jön rá. Aztán, de ez csak feltételezés, mert én előre, az útra nézek, elkezdi számolgatni az ökle "dudorain": "január, februááár, március, áááprilis! ez az! csak harminc napos!!!"

Érdeklődésemre, hogy az ugyan miért öröm, hogy ez a hónap csak harminc napos, azt a választ kapom, hogy azért, mert akkor már nincs olyan messze szeptember.

- Emma, te miért várod pont a szeptembert?!?!
- Azért, mert akkor már a Kicsik is jönnek suliba, és én segíthetek nekik.

Emma tudja, hogy mikor mit kell mondania ahhoz, hogy az anyaszív ellágyuljon és "tulajdonosa" szipogva folytassa a vezetést...

11 megjegyzés:

Eperke írta...

Sziasztok.


Megható ez a "gondoskodás" A lányka részéről.

Unknown írta...

:D Édes!

Juli írta...

Ha minden testvér ilyen lenne a világon.... Olyan sok minden más lenne.
De valójában ez a Ti érdemetek, anyáé és apáé, akik olyan nevelést adnak a gyerekeiknek, amitől ilyenné válnak. Elképzelni is alig tudom milyen felnőtt lesz belőlük... Olyan szívük van, ami hegyeket mozgat meg.

Agnes. írta...

:)minden ilyen parbeszed aranyat er..

khase írta...

Nagyon meghato, latszik, hogy mennyire szeretik egymast a lanyok, mekkora szeretet veszi öket körül, es ez mind Belöletek, Szülökböl arad!!
Nem csodalom, hogy elerzekenyültel!!!

Cilee írta...

De jó!
Igazi nagytesós gondolat :-)
Puszi!
Ildikó

Timi írta...

Ez olyan igazi Emmás gondolatok,és tényleg úgy fog(fognak) a lányok vigyázni és segíteni nekik mint egy kis tyúkanyó.Nagyon szív melengetők ezek a beszélgetések,és ebből tudhatjuk tényleg mennyire szeretik és ragaszkodnak a kicsikhez,akkor is ha néha elmenekülnének előlük 1 kis nyugalomér és magány ért.Nono is sokat beszél arról milyen jó lesz,ha a Niki is suliba jár mert tud rá vigyázni és segíteni neki!!
Imádni valóak!!!:)))

Loihi írta...

:-)

Kíváncsi vagyok a véleményedre ezzel:

http://velvet.hu/blogok/randi/2011/04/06/ket_leanygyermekkel_a_legboldogabbak_a_szulok/

kapcsolatban.

Titeket olvasva nem gondolnám. :-)

Szitya írta...

Megnéztem a linket. Szerintem az általánosítás igen veszélyes műfaj egy ilyen területen.
És azzal a kommentelővel értek egyet, aki azt írta, hogy egy család boldogsága nem azon múlik, hogy veszekszenek-e a gyerekek, és ha igen, mennyit.
Tudom, hogy kemény évek várnak ránk a négy lány kamaszkorával, de senkivel sem cserélnék semmilyen kombinációra...
A beszélgetés, amit ebben a bejegyzésben leírtam, azt jelzi, hogy noha megy a visítás gyakran és apróságokon is vérre menő viták vannak, de a lényeg akkor is ez. Hogy alapvetően jól érzik magukat ebben a családban és jó nekik, hogy vannak egymásnak. A mi esetünkben négyen, lányok.

NőiCsizma írta...

Szia!

Tényleg ez a legjobb érzés egy anyának - mikor a gyermekei szeretik egymást.

Olvastad ezt a cikket?
http://velvet.hu/blogok/randi/2011/04/06/ket_leanygyermekkel_a_legboldogabbak_a_szulok/

Szitya írta...

Igen Edit- Női Csizma!
Pont arra reagáltam a hozzászólásomban, eggyel feletted! :-)