Pages

2011. április 16., szombat

Ezt mondta és ezt írta

Emmát, ahogy azt vártam is, nagyon megviseli Lulu, a nyuszi, elvesztése.

Mivel a húsvéti nyuszinak is szoktak a lányaink levelet írni, Emma által most a következő levél született:
"Nagyon Kedves Nyuszi!
Netán te vagy, LULU?! Ha igen, akkor kérnénk téged vissza!! Egyébként mindegy, hogy mit adsz!
Nagyon sok szeretettel:Emma!!!!
(és egy rajz Luluról, felirattal: "Lulu, hiányzol!!!)"
A borítékon is egy fej, amelyik sír....

E mellé még a következő beszélgetés is társult a héten:
"Anya, én mostantól utálom az április 10-ét..."
"Hát, ezt megértem, Emma."
"És utálom a vasárnapokat is!"
"Jaj, ne, Emma, abból sok van! Hetente egy!"
"Na jó! De az április 10-éket mindenképpen!"

Zita felrakott egy Lulus képet háttérképként a számítógépre. Emma azt mondta, szedje le, mert látni sem bírja...

Akárhányszor hazajön, odanéz a kiürült ketrecre és könnyes szemmel lép be a házba. Olyankor szinte rohannék egy állatkereskedésbe, hogy vegyek egy másik tapsifülest....

Ma, átment ahhoz a barátnőjéhez, akinél a másik "volt" nyuszink, a "támadó" Gizi van. A barátnő, annak szülei, és Emma kórusban könyörögtek, hogy had maradjon ott Emma éjszakára is. Csoda, hogy Zoli engedett a kérésnek?

6 megjegyzés:

Vera írta...

Együttérzek Emmával és a szülői szívvel is. De nagyon nehéz ez! Bár minél előbb könnyebb lenne Emmának! Én nagyon szurkolok!

Timi írta...

Az talán sokat segítene,ha elraknátok a ketrecet és nem mardosná a kicsi szívét Lulu hiánya.Az nagyon jó hogy ott maradhatott a barátnőjénél,és látja Gigi jól van,ha nem is pótolhatja Lulut,de ez egy kicsit ki zökkenti a mindennapi szomorúságból.Ha csak most szembesült először a gyász érzésével kicsit tovább tart,mire tud nyugodtan és szereltet beszélni róla úgy,hogy nem sír.Most a legnehezebb mert mindenki boldog,hogy jön a húsvét,Ő pedig most vesztette el az imádott nyusziját.Nagyon sajnálom,remélem hamarosan jobban lesz!!:-(((

Timi írta...

Bocsánat Gizi!!:-))

Agnes. írta...

Nagyon egyutt erzek, mi karacsony elott a cicankat veszitettuk el, es en azota is fajlalom,pedig kutyabarat voltam eddig a cicaig.
A fiam akkor azt mondta, soha tobbe nem lesz macskank, es bar 16 volt, de az iskolaban is majdnem verekedett masnap, mert kinevettek, hogy sajnalja:(
Egy allat, aki barat, elvesztese nagyon nagy fajdalom:((

Eperke írta...

Együtt érzek Emmával.Nagyon sajnálom a nyuszit.
A gyászt mindenki másképp dolgozza fel,Emmának nehezebben megy,nincs ebben semmi rossz.

Szitya írta...

Agnes!
Tetszik a fiad....