Téli séta (és fényképezkedés) a (fő)városunkban

Időről időre jól esik az ilyesmi. És elvárható, hogy megismerjük a saját városunkat. Majd újra és újra sétálgassunk a legszebb helyeken. Ezen a hétvégén a Lánchíd pesti hídfőjétől indultunk, át a hídon. Ahol a legtöbb leányzó eléggé berezelt....

A budai hídfőnél már vidámak voltak - örültek, hogy "megúszták"....

Utána a Siklóval mentünk fel a Várba. A Kisebbek ujjongtak - nem használták még ezt a járművet; vagy csak nem emlékeztek rá.

Ott aztán barangoltunk erre-arra. Sok fotó készült, kész sorozatok:

Körülbelül eddig volt nálam a gépem, innentől a lányok kattintgattak... Zita egész jókat...

Ja, igen: forralt bort is kerítettünk....
Imó úgy döntött, hogy minket örökít meg:

Klára kizárólag a hátsónkról készített egy sorozatot, derék-magasságban. Abból nem teszek fel egyet sem inkább. Végül sikerült visszakaparintanom a gépet...

(Most nem azért: szerintem ez egy díjnyertes fotó, ahogy a másik is Zitáról, a hídon...)

Ez a kép már Emma gépével készült... mert az is ott volt, de elég hamar lemerült. Addig még működött, amíg ellőttük a klasszikust: Zita engem, én őt, fotózás közben.

Szóval... Sétáltunk, viháncoltunk, Zoli és Klára magasröptűen értekezett, meleg italt szürcsöltünk; és amikor már teljesen megfagytunk (a Várban nagyon szeles idő volt), lesétáltunk.
Utána még családilag szereztük be anyukám mai születésnapjára az ajándékot - így nem csak Anyu "járt jól", hanem a lányoknak is csurrant-csöppent egy-két könyv és DVD...
Elárulhatom, hogy nem törtek ki örömkiáltásban, amikor közöltük, hogy sétálni indulunk a városba - de a berzenkedés még addig sem tartott, amíg beszálltunk az autóba. És a jókedv egészen késő estig itthon is kitartott. Én meg kifejezetten imádom a családi sétákat!!!