Pages

2012. február 29., szerda

Van még kérdés?

Bizonyára láttátok sokan Móninál, hogy az a megtiszteltetés ért, hogy engem is "meginterjúvolt". Nagyon tetszett kezdetektől fogva Móni ötlete. Azt gondolom (most az én "szereplésemtől" függetlenül), hogy igazán felkarolhatná a sorozatát valami "állami szerv", aki azt szeretné, hogy ne fogyjon tovább a magyar.... Úgy népszerűsíti a nagycsaládosságot, hogy nincs kiretusálva semmi rózsaszínnel, teljesen életízű - és szerintem mutatja azt, hogy még a mai világban is a legjobb ötlet a (nagy) család.
Szóval, izgatottan vártam, hogy mit fog tőlem kérdezni Móni. Főleg úgy, hogy mi azért elég jól ismerjük egymást, sokat beszélgettünk már, borozgattunk is, átéltünk egy-két "válságot", forgattunk közösen és hát napi rendszerességgel dolgozunk együtt. Kíváncsi voltam, hogy mit gondol, mire lehetnek kíváncsiak az olvasói, vagy mire kíváncsi ő? Az eredményt itt olvashatjátok.
Na most, Móni eme tettének köszönhetően (ez tisztán látható volt!), átlépte a blogom rendszeres olvasóinak száma a bűvös 200-at, sőt, jól tovább is futott. Az olvasottságom is jócskán meglendült, közelről nyaldosva a napi négyszámjegyűséget. Ezt mind köszönöm Móninak, és mindazoknak, akik eddig, vagy mostantól szavaztak nekem bizalmat.
Törtem a fejemet, hogy mit is ajánlhatnék, hogyan is játszhatnánk. És akkor a következőt találtam ki (belátom, létezik eredetibb ötlet...): nyereményjátékot hirdetnék, egy régi kedvenc illatom, Trésor, (nem régi üvegben!!! :-) ) és a mostani kedvenc kávém lenne a nyeremény, plusz, ha meg tudom oldani, egy kis saját készítésű meglepetés. Mit kell érte tenni? Nem sokat... Rendszeres olvasónak lenni. Kommentet hagyni itt. És örülnék, ha valakinek még volna olyan kérdése irányomban, amit Móni nem tett fel (és persze a jó ízlés határai között marad... :-) ), azt feltenné. Megteheti az e-mail címemen is: balogh.ficsor@gmail.com. (De azért kommentet is hagyjon!)
Ja! És ha valaki fővárosi, vagy gyakran jár ide, és a kávét egy közösen, személyesen elfogyasztott csészére cserélné, abban is benne leszek. De azt majd a sorsolás után tisztázzuk a nyertessel. A sorsolást március 8-ra, a nemzetközi nő- és Zoltán-napra tenném!!!
És remélem, hogy megérdemlem a bizalmatokat, és örömötöket lelitek továbbra is a blogban. Én köszönöm mindenkinek, aki időt szakít rám, hogy megteszi!
 kép innen

45 megjegyzés:

zafiram írta...

Kedves Szilvi! Az otthonról végzett munkádról nem sokat tudtunk meg. A Laptopkonyha mindenkinek ismerős, de szívesen olvasnék arról, hogy csak ez van vagy esetleg máshol is dolgozol. Kíváncsi lennék, hogy végzettséged szerint mivel kellene foglalkoznod? És ha még egy kérdés belefér: milyen jövőbeni terveid vannak a munka, hivatás terén? Már, ami publikus ezekből.
Nagyon jó volt olvasni a cikket, el is kerülte a figyelmem, pedig naponta járok azon az oldalon. Megállapítottam, sok a hasonlóság köztünk gondolkodásban. Ha nyernék, szívesen kávéznék beled egyet. Szeretettel!

zafiram írta...

Szóval kávéznék VELED együtt...:)))

khase írta...

Szilvi, nagy örömmel olvastam én is a Rólad szóló posztot Móni blogján, persze volt néhány dolog, amit eddig nem tudtam/tudtunk Rólad, de az biztos, hogy minden szavadból árad a családod, a lányok és Zoltán iránti mély szereteted! A rész, ahol arról mesélsz, hogy a "gyerekek vendégek a háznál", annyira jól megfogalmazza az egész szülöi létet és annyira igaz!!

Én még arra lennék kiváncsi, hogy mennyire érzed Magad svájcinak (mert írtad egyszer, h svájci állampolgár is vagy, akárcsak a lányok) és mi az, ha van egyáltalán olyan, ami esetleg hiányzik a svájci életedböl?

Kávézni a játék nélkül is szívesen leülnék Veled, talán ha legközelebb otthon leszünk :)))

Addig is csodaszép napot és sok puszi Orsi

Maimoni írta...

Szilvi, enyém volt a megtiszteltetés, de tényleg! Puszi, M.

Timi írta...

Kedves Szilvi !
Már régóta napi olvasója vagyok a blogodnak, igaz eddig csak rejtett. Nagyon tetszik amit és ahogy írsz. Csodálatos családod van, igazán büszke lehetsz rájuk.
A cikkhez gratulálok !

Szép napot kívánok!

gabi79 írta...

Kedves Szilvi! Mi augusztusban leszünk nagycsalád, kicsit izgultam, hogy nem ketten jönnek-e? De nem :) Bár téged olvasva kettővel is meg lehet bírkózni. Nekem is nagyon tetszett az interjú.

wf írta...

Kedves Szilvi! Nagyon tetszett az interjú, bár már egy ideje amúgy is olvaslak! Ági

Juli írta...

No, én játszanék... Nem kifejezetten az ajándékok miatt _úgy is elég sűrűnk kommentelgetek-, hanem mert "jópofának" tartom :)

Engem érdekelne a lányok névválasztása? Azért nem sok embernek alakul úgy, hogy négy lány nevet kell kiválasztania, és egy fiút sem :)
Bár tudom, írtál már erről az egyik "ikres" bejegyzésben. De biztosan vannak olyanok, akik azt (sem) olvasták még, főleg az új csatlakozók :)
Valamint én egy megrögzött, szentimentális, romantikus lélek vagyok, és ha nyilvánosságra hozható a történet (és esetleg nem volt róla szó még), akkor kíváncsi lennék a LÁNYKÉRÉSRE :)

Pussz!

Juli írta...

Jaaaa, igen igen! :)
Lehet ennyit kérdezni??? ;)

A Fb-os dologról jutott eszembe, mivel én is "könyvmoly" vagyok:

Egy nagy családos, jól beosztott idejű nő (esetünkben Te), milyen könyvet olvasgat mostanság?
Meg úgy... mondjuk Zoli? És, ha a lányok a végére értek a karácsonyi könyveknek, ők mit olvasnak szívesen?

Én azt gondolom, hogy egy embert az általa olvasott könyvekből is jól meglehet ismerni... vagy valamennyire :)

Szitya írta...

A kérdéseket természetesen majd csokorba szedem - a válaszokkal együtt.
De Juli, neked külön: pont azt szánom következő bejegyzésnek, hogy miket láttunk, olvastunk mostanság, mert sok érdekes és "érdemes" volt köztük. Csak még megvárom a ma estit is :-)

Heni írta...

Csatlakozom a játékhoz.
És a kérdésem:
Ismertek már fel utcán/bárhol Téged vagy a Lányokat?
Esetleg a suliban van-e olyan, aki előbb olvasott mint hogy megismert Titeket?

En - Hababann írta...

Köszönöm Móninak a bejegyzést, hogy megtalálhattam a blogodat! Igazi varázslóak tűnsz, el sem tudom képzelni, hogyan lehet négy gyerkőcöt egy irányba terelgetni... nekem ebben volt csak hiányérzetem a cikk kapcsán.

NőiCsizma írta...

Szia Szilvi! Játszanék Én is! :)
Bár engem egy személyes találkozás jobban lázba hoz (nem kávézom), mint a parfüm (a pici miatt azt sem igen használok). ;)
Csak egy nyertes lesz? :)

Vildi írta...

Szia!
Játszanék én(eddig is olvastalak,ezután is foglak:))

Móni ötlete nagyon tetszett,gratulálok Neki is és Neked is.

Vildi írta...

Természetesen én IS játszanék,bocsi:))

Gabika írta...

Kedves Szilvi! Én már régóta olvaslak, nagyon szeretem az írásaidat! Sokáig csak névtelenül, egy ideje pedig "hivatalosan" is! Úgyhogy kimondottan örültem, mikor Móninál olvastam az interjút! :)) Szép napot kívánok: Gabika

BIRSKÖRTE írta...

Most derült ki, hogy eddig nem voltam rendszeres olvasód :) "Csak a könyvjelző között". Nekem is van egy kérdésem: hol van a környéketeken a legjobb játszótér egy hatévesnek. Az itteni nem valami izgalmas, tavasszal szeretnénk majd kipróbálni nem túl távoliakat.

zsuzsi83 írta...

Szia!
Én Móninál találtam rá a blogodra, de nagyon örülök neki. Nem győzöm olvasni. Férjem álma 3 kislány, de még csak az elsőnél tartunk. Nagyon jó olvasni egy ilyen szép család mindennapjait! Innentől tuti rendszeres olvasód leszek, és nem a nyeremény miatt! Zsuzsi

Névtelen írta...

Szilvi! Én is rendszeresen olvaslak, külön érdekesség nekem, hogy ismerlek is (nem túl jól) kisebbik lányom egy osztályba járt Zitával a Tanodában, amíg át nem mentünk a Waldorfba. Gondolom, most már tudod ki vagyok. Gratulálok a bloghoz, jók az írásaid, mindig elolvasom az új bejegyzéseket, és néha látlak a környéken elszáguldani. Nem a játékra jelentkezem, csak visszajelzést akartam küldeni, hogy érdemes írnod. Most kommentelek először nálad. A múltkori írásod a "tejtestvérekről" komolyan meglepett, főleg az, hogy mennyire nem vettünk mi észre akkor ebből semmit az osztályban, pedig gyakran találkoztunk az iskolai előtérben. Szép történet volt, remek csattanóval. Még egyszer gratulálok a bloghoz és a családodhoz is.

Magdaléha írta...

Kedves Szilvi! Én is csatlakoznék a játékhoz :-)
Régóta olvaslak, és engem is elsősorban a gyerekekről írt "vendég a háznál" kifejezésed fogott meg.

panka írta...

Nagyon tetszett a riport, számomra sok újat árult el rólatok, holott régóta olvasód vagyok. Én szívesen játszanék, és bevallom őszintén, fővárosiként engem elsősorban a veled való esetleges találkozás és kávézás lehetősége mozgat meg. :-)

Kriszta Győrből írta...

Hát tudod Szilvi, amit Zoli írt a szülinapodon azt is lehetne példaként hozni sok helyen.Azonkívül, hogy gyönyörű volt nagyon elgondolkodtatott. Annyi rossz példa van, hogy hihetetlen jó ilyent olvasni.Mesés házasságban élek,23 éve ma már 3 gyerekkel.Úgy gondolom (remélem) sokan érzünk hasonlóan a párunkkal kapcsolatban, de kevesen tudják és merik ezt így leírni a nagy nyilvánosság előtt.Köszönet érte, sokszor eszembe jut.Nem nyerni szeretnék, csak ezt régóta szeretném megírni.

Veronika írta...

Négy blognak vagyok állandó olvasója, a négyből három blog írója négygyerekes édesanya:)

MJ írta...

Bár nem fővárosi vagyok, egy kortynyi "feketelevesre" felmegyek. :)))
Amúgy is szoktunk arra járni.

Tigrisliliom írta...

Szia

Ha már a sorsolás egy napon van a 30. szülinapommal, akkor játszanom kell!
Két pici gyerekem van, férj szeretne még kettőt...
puszi

Juditta2 írta...

Szia!

Én is most, a riport kapcsán találtam rá a blogodra,de azóta minden nap benézek,mit írtál! :-)Bár nem vagyok nagycsaládos, 2lányzóm, van, de nagyon szívesen olvasom minden történeteteket!

Jaa, hasonló liftes élményem nekem is van, és érdekes nálunk is csak én pánikoltam be, életem párja remekül szórakozott!!! :-)))

Judit

kedveslany írta...

Kedves Szilvi!
Már nagyon vártam, hogy Te is részese legyél Móni interjujának. És VÉGRE!!!Nagyon-nagyon tetszett!!! Gyönyönyörüségesen megfogalmaztad az Anyaságot,az elhivatottságot.Köszönöm Neked az élményt!Köszönöm a játékot is -amit nagyon-nagyon szeretnék megnyerni mert nagyon szeretnélek megismerni és boldogan kávéznék Veled...Hát erösen reménykedem!!!
Kérdezni is szeretnék. Mikor van idöd a sportra ? Mennyit szoktál futni? Terepen vagy gépen?
Szép tavaszi madárcsicsergös napot kívánok!Szeretettel Ági

dorkamoka írta...

En is, en is, en is!!!:) Jatszani mindenki szeret, jatekra buzditas mindig jo otlet!:) Koszi!:)

iméon írta...

Nagyon szeretem a blogodat is olvasni és ezt a kis kérdezz, feleleket is nagy örömmel olvastam. A zeki "értelmén" még én sem gondolkodtam sosem, pedig minden alkalommal bepötyögöm és fejből tudom a lányok nevét is. :) :) Kérdésem nincs, kedvenc bejegyzéseim igen: amikor Zoli mesekönyvéről írtál. De, mégis van kérdésem: mi lett a könyv sorsa? Lesz esetleg további kiadás belőle? Továbbá imádom, mikor a lányokat jellemzed. :)

Puszi. Noémi

Ancsi írta...

Kedves Szilvi! Én nem játszanék most mert van szerencsém havonta 1x biztosan találkozni veled. :) Többi olvasódnak meghagyom a lehetőséget, DE újra megerősítenélek abban, hogy rendkívüli színvonalas blogod van. Szórakoztató, élmény olvasni! puszi

Dius írta...

Micsoda jó ötleteit vannak. Természetesen én is játszanék, és kávéznék is Veled (apropó, nem kávé, de jövő hét vége felé küldök Neked egy üzenetet, emailt arról, ami ősszel elmaradt.. hátha összejön)
Én mélyet kérdeznék, ha lehet (ha nem, majd nem válaszolsz): Mi volt életed legnehezebb döntése?

Névtelen írta...

Csatlakozom a gratulációkhoz.Úgy érzem, minden számbeli növekedés számít, lélekmelengető-már ami a megjegyzéseket illeti. Fogadja szeretettel.
Rendszeres olvasója,
VRJúlia

Móni írta...

Szia, én is régóta olvaslak, nagyon öszintén és meghatóan írsz!

Nekem három lányom van, az albumot én a 18. szülinapokra csinálom, idén készül az utolsó...

Kérdésem: Mit szólnak a lányaid hozzá, ha ilyen személyes dolgokat írsz róluk? Elöfordult már, hogy nem örültek neki?

Móni Bécsböl

Dominika írta...

Én is szívesen játszanék. Eldöntöttem, ha nyerek, felmegyek Pestre arra a csésze feketére! :-)))

Bartos Erika írta...

Nagyon tetszett az interjú! Mindkettőtöknek gratulálok!
Erika

Andi -Xsara- írta...

Kedves Szilvi! Nagyon tetszett az interjú, tetszett a megfogalmazás és ahogy látod az életet. :) Remélem a blogodban is el tudok lassan merülni és megismerem az életedet. Nekem is három gyermekem van, 2 fiú és egy tündérke.
Kérdés/kérés : Mesélhetnél még a svájci életedről..
Kávézásban is benne lennék. pussz

Szitya írta...

Kedves Mindenki!!!
Hamarosan összegyűjtöm a kérdéseket és a hozzá illő válaszokat egy csokorba (aztán majd ki kell találni, hogy melyik válasz melyik kérdésre vonatkozik, jó :-) ez lesz az új játék... :-) ).
Akik "csak úgy" beköszöntek, azoknak nagy köszönet. Akik most szóltak először, azoknak meleg üdvözlet!
A "névtelennek" üzenem, hogy sikerült ám beazonosítani!!! (A tejtestvérség pedig inkább az oviban volt még, bár ott is csoport-társak voltak a lányaink :-) )
A "játék" folytatásáig és a sorsolásig is puszilok, üdvözlök, ölelek mindenkit!
Szilvi

Vali írta...

Szia!
Már régóta rendszeres olvasód vagyok, ha nem is írok kommenteket. Nagyon szeretem a blogodat és ahogyan írsz a családodról.

kata írta...

Én ennek úgy örülök, az egész folyamatnak! Móni sorozatának, abban neked, és hogy több emberhez jutsz el így!
Örülök, mert az értéket manapság eldugjuk, az arra igényesnek kutatnia kell és most rád többen, könnyen találnak!
De irigylem az új olvasóidat, mert fantasztikus lehet egyszerre, napokig csak téged olvasni, mert én azt tenném!
De akár irigyelhetném magamat is (de annak nem sok értelme lenne), hogy ismerlek már a Babaszobás korból és a napi rutinom része vagy!

Puszi,
Kata

Szitya írta...

Jaj Kata!
Ilyet csak te tudsz írni! Nagyon jól esett.
Nekem meg hiányzik a nálad megélhető napi rutin....:-(

Timi írta...

Szia Szilvi.

Csak ámulok mennyi bejegyzést kaptál már és most ebben a pár napban biztos sokat is fogsz kapni,hiszen mindenki szeretne veled személyesen is találkozni.Én ugye tudom,Téged(Benneteket) személyesen ismerni öröm,mindig tudunk beszélni ha csak pár szót is de az is elég,hogy az ember érezze figyelsz ránk is.
Köszönöm még egyszer,hogy megosztod velünk itt az életeteket és sokat tanulhatunk,gondolkozhatunk a történeteken,és persze a meghatódott történetek is ott vannak!!!

Pusza Timi

Névtelen írta...

Szia, én is Mónitól találtam ide és elmerültem... Tényleg jó, hogy több évet tudok visszaolvasni egyszerre:) És a kérdés: bemutatnál egy átlagos hétköznapodat, illetve hétvégi napot? Komolyan érdekel, hogy hogyan lehet ennyi gyerek életét szervezni.
dolinka

zsozsister írta...

Szia! Amikor Móninál olvastam az interjút, hirtelen felindulásból gyorsan elolvastam az összes bejegyzésedet. Nagyon tetszik ahogyan írsz és csodálom ahogyan igazgatod 'kis' családodat. Nekem 3 borzasztóan eleven, izgő-mozgó fiú jutott és bár mindig is vágytam egy lányra, a blogodat olvasva egyre erősebb az érzés... Na talán majd egyszer... Nagyon érdekelne, hogyan tudod az otthoni nemszeretem házi feladatokat elvégeztetni a lányokkal (gondolom náluk is van ilyen). Mi most ezzel küzdünk nagyon (egy most kezdte az iskolát, egy tavaly váltott egy rossz tanító miatt, egy pedig szeptember óta van új helyen, és nagyon szenvednek). Nagyon élvezem a nyaralásokról szóló leírásokat, több ötletet mentettem, hátha mi is eljutunk egyszer pl a Garda tóhoz. Csak így tovább!
Zsófi

Anett írta...

Szia Szilvi!
Én is régóta olvaslak,a cikk is nagyon jó lett.Nekem három gyerekem van,köztük egy ikerpár,egy fiú-egy lány, most 3 évesek,a nagylányom 5 éves.Jó,hogy így is vannak,mert sokkal másabb,mint egy gyerek egyedül és én örülök,hogy megtapasztalhatom(mégha az elején nehéz is volt).Én mindenre kíváncsi vagyok,amit még írsz.
További szép napot!Anett

Szitya írta...

Kedves Anett, Zsófi, Dolinka és Timi!
Köszönöm, hogy még ti is írtatok! A kedveseket és a kérdéseket is!!!!