Friss levegővel teli, boldog új évet kívánok!!!!

Némileg megtévesztő, hogy ami az elmúlt évtizedben az én síruhám volt, most Zitán van

Bár nem vagyok nagy Szilveszter-rajongó, a 26. és 31. között eltöltött havas üdülés, és a sípályákról Mingi barátnőmékhez való bulizós landolás most nagyon feltöltött, így még az évváltás sem visel meg annyira...
És azt gondolom, eléggé közhelyszerűen, belátom, hogy jön az új, jön a jobb, jön a tisztább, jön minden, ami eddig is olyan klassz volt, és kevesebb jön abból, ami meg nem annyira volt az.... Kedvem lenne minden ismerősöm arcára egy mosolyt rajzolni, és erőt adni, hogy ott is maradjon - őszintén. Kedvem lenne bocsánatot kérni azoktól, akiket esetleg megbántottam, és tiszta lapot kérni - amit szeretnék többé össze nem piszkolni. És kedvem lenne sok-sok új lapot megnyitni, megismerni, átélni, felfedezni új dolgokat, új helyeket, új barátokat szerezni. És ah! Egész nap csak tervezgettem, tervezgettünk, álmodoztam, varázslatos honlapokat nézegetve már előre utazgattam....
Tehát, mindenkinek csak csupa jót kívánok! Én pedig arra vágyok, hogy sokat adhassak mindazoknak, akiknek szeretnék - időt, figyelmet, gondoskodást, szeretetet, ételt, kalandot és varázslatot, és magamnak is, mert úgy jobban tudok majd adni... Gyerünk! Kívánjon, tervezgessen, reméljen mindenki!!! Ennek itt az ideje, itt a lehetőség!!!
És a megvalósításra is....
És hol jártunk, mit csináltunk eddig? Nos, két év szünet után síelni voltunk!!! Tirolban jártunk, a régi, kedvelt helyünkön! Ahol mindig megállapítjuk: a családi működtetésű szálloda igazi példamutató intézmény: kemény, szorgos és tisztességes munkával vezeti immár három generáció együtt - és ennek megvan az eredménye! Az ottani alkalmazottak - köztük mostanra igen sok magyar - is ebben a felfogásban végzik a munkájukat: kedvesek és serények.
Az időjárás többé-kevésbé volt kegyes velünk: az úton végig jól haladtunk, kivéve a szilveszteri hazatérés utolsó 50 km-ét, amikor is hatalmas ködben kerestük az utat, és Budapest is tejfölösen fogadott... 
Három gyönyörű síelős napunk volt, egy nap viszont esett és fújt a szél; így akkor nem mentünk fel. Viszont az a nap is jó volt: társasoztunk, sétáltunk, koriztunk, fürdőztünk. Aaaaah! Szüleimmel, és nekik hála mehettünk, és mindig lenyűgöz, hogy mindketten 70 felett, túl ezen-azon, még milyen fittek. Hiszen jó sokat síeltek ők is...
Jó volt az is, hogy már az Ikrek is szereztek annyi tudást, hogy feljöjjenek velünk nehezebb pályákra is. Először csak a két Naggyal (és Apuval) térképeztük fel a helyzetet.

Fent, a "csúcson"...

Remekek voltak a pályák, nagyon jó hóval

A maszkom elég sokat kitakar belőlem, de tényleg én bújok oda Emmához

Aztán Klára is csatlakozott nagy vagányan.

Profi nagytesók a bevállalós kistesóval

Apa is bepózolt - jó volt, hogy most ő is tudott velünk lazítani!

Emma eldőlt a kacagástól - de jó is az finom hóban!!!

Végül, utolsó nap már Imó is felmerészkedett.

Imó is fel akart jönni a piros pályára!

A felvonó tetején - Imola is visszakapta a léceit... :-)

Ikrek és az anyjuk - a sípályán

És neki eléggé kalandosra is sikeredett... Első alkalommal, a székes felvonónál, ahol mind a hatan egyszerre szálltunk be, Zita, aggódva azon, hogy Klára és Imó "kipotyognak", annyira gyorsan csapta le a székes záró-részét, hogy leverte szegény Imola síléceit is... Úgy hozták utána a mögöttünk jövők, és szegény pára meg szaladva szállhatott le az alkalmatosságról, no meg némileg szipogva a megilletődöttségtől... Zita legközelebb inkább nem velünk jött, és Imó már "csak" egy lécét hagyta el... :-) Becsületére váljon, hogy harmadjára is feljött, és akkor már két síléc is rajta maradt... :-) És míg az első nehezebb pályája igen döcögősen és lassan indult, másodjára és harmadjára már ugyanott magabiztosan lejött. Szép, hogy nem adta fel, nem riadt meg, és magának (is) bebizonyította, hogy ügyes ő!!!!

A síruhában, maszk, szemüveg és sisak mögött is olyan nőiesen édes!!

 Szóval, oxigéndús, pihentető, vidámságban eltöltött pár nap van mögöttünk, ami már nagyon ránk fért... Csak hát... evés közben jön meg az étvágy. Ismétlés után kiált a "nép"!!!!

Hóangyalok (hm, vagy ördögök?!)

Unokák és a fitt nagyszülők - a könnyebb pályák egyikén

Aki szép, az a hegyen is szép... :-)

Bájzsák - síszerkóban

A foghullajtós főhuncut

Kékszeműek összebújva

Tenyér-összemérés á la Imola

Zita lesipuskás fotója rólam

 No, majd meglátjuk!
Addig is: friss levegővel teli új évet!!!!
(És ha igaz az a babona, hogy azt csináljuk egész évben, amit az év első napján, akkor lesz sok közös társasozás, elég alvás, családi séta és sok mosás.... :-) )