Ilyen, amikor zongorázik

Előrebocsátanám: NEM a zongoránk szól úgy, mint egy elhangolt elektromos gitár, hanem a gépezet, amivel felvettem a dolgot, na az nem csúcs-szuper (de legalább van... kölcsönbe').

Ennek fényében, mást (és nem a hangzást) kell észrevenni és értékelni ezen a felvételen. Tehát, Emma, aki szeptemberben még a hangok nevét sem ismerte a zongorán, aki zenei tanulmányainak első idejét azzal töltötte, hogy megpróbálta megérteni azt, amit Larissza néni erős orosz akcentussal próbált neki magyarázni, aki olyan oktatóhoz került így, aki a legnagyobb hangsúlyt az alapozásra fektette - ez aztán azt is jelentette, hogy jó ideig még a billentyűkhöz sem nyúltak, csak kar-, csukló- és ujjtartást gyakoroltak-, aki olyan izgulós, hogy még a zongora tanár néni előtt is szorongott.... nos, Emma mostanra két kézzel játszik, méghozzá a két kéz különböző ritmusokat, különböző dallamokat, különböző időben.... Szóval, ez a nagy szó!

HAHAHA! És mert itt kéne jönnie a kisfilmnek... Amit képtelen vagyok beszerkeszteni! Heeeelp! Talán majd este, amikor hazajön Apánk..