Musicalmesék, Rumini, Időjárásunk és egyéb nyalánkságok

Múlt pénteken, még mielőtt Hévíz felé vettük volna kettecskén az irányt, nagyszerű élményben lehetett részünk - hatosban. Az élmény már annál a ténynél kezdődött, hogy hatosban lehettünk egy banális péntek délután, fél háromtól. Ott folytatódott, hogy mindez az Operett Színházban történt. És ott csúcsosodott, hogy a "Musicalmesék" című produkciót élvezhettük végig. Mert remek volt. Bájos. Színvonalas. Ötletes. Csak ajánlani tudom. Klára és Imó szájtátva, Emma és Zita vigyorogva nézték végig. Mi pedig, Zolival, hol a színpadot, hol a csemetéinket néztük, össze-összemosolyogva. Gyerekeknek szóló musicalelekből és filmekből, illetve filmsorozatokból énekeltek dalokat, hárman, néha kiegészülve egy vagy két legénnyel. Jól kitalálták a "töltelék-történetet", az átkötéseket, és jól megleptek mindenkit a végén! A Kicsik a tényleg lenyűgöző jelmezektől is elámultak, a Nagyok a humort is jobban vették, és úgy láttam, hogy a közönségben megbúvó nem is olyan nagyon "kis" kamaszok is élvezték. Mi, szülők is. Bátran ajánlom, 3 évestől 99 éves korig!

Gondoltam, ha már megpendítettem a kultúrális húrt, lejegyzem még, hogy miket olvasunk, nézünk, hallgatunk mostanság.

Zita a könyvmolyunk mostanság. Az igazság az, hogy nem bánnám, ha több "klasszikust" olvasna, de nem akarok nagyon erőszakoskodni, nehogy lendületét veszítse. Nagy divat most a suliban a Geronimo Stiltonok és Tea Stiltonok "felfalása". Hát Zita is nagyfogyasztó. Eleinte fanyalogtam, de aztán kiderült, hogy egy csomó érdekes, hasznos információt is nyer onnan - és meg is jegyzi. Az "Időutazás" című vaskos könyvben például a különböző történelmi korokon barangolt végig játékosan, hogy csak egyet említsek. Nemrégiben már végigolvasta egy lovas sorozat három kötetét (Sarah Bosse Annás sorozatából), a legutóbbi könyvesbolti portyánk során rátalált a negyedik, hiányzó részre is, így most az is ott les a könyvespolcon. Vár még rá az első Harry Potter, amit még a szülinapjára kapott, de valahogy kerülgeti, szerintem tart tőle. A kötelező olvasmánya a Lassie volt az első félévben. Hát, gyönyörű olvasónaplót készített belőle, becsülettel végigdolgozta az egész elemzést, de igazából nagyon unta. Most majd Kányádi Sándor "Virágon vett vitéz"-ét olvassák, az talán jobban érdekli majd. De az a könyv, amit mostanság a legtöbbet forgat, Párizsról szól... Magolgatja, hogy "Louvre", "Sacré-Coeur" és "Boulevard Haussmann". Hogy miért? Pár héten belül kiderül....

Emmácskánál nem lesz ilyen hosszú a listám, sajnos. Nehezen vesz könyvet a kezébe, utána viszont gyorsan kihanyatlik onnan... Volt egy reménysugaram.... Az a helyzet ugyanis, hogy Emmának van egy hűséges hódolója. Szeptemberben tudatta Emmával érzéseit, és azóta is kitart, és folyamatosan figyelmességekkel látja el középső lánykánkat. A kisfiú anyukája szerint hűséges típus... Szóval, ez a legényke velünk síelt legutóbb. Akkor már azt mondta Emma, hogy nem is "zavarja annyira", hogy F. szerelmes belé.... Nnna... És aztán Emma megtudta, hogy F. is Geronimo Stiltonokat olvas. Nos, hogy hogy nem, azóta Emma is.... :-) De nem halad túl lendületesen. Viszont továbbra is igényli a hosszú felolvasásokat esténként (tulajdonképpen még Zita is sokszor kér mesét...). Karácsony után a "Palacsintás királyt" olvastuk végig (igazán Emmának való könyvcím!!!), és most pedig Berg Judit Ruminijét olvassuk. Ez annyira tetszik Emmának, hogy a már említett könyvesbolti túrán, ő a folytatását kérte. Emma még szívesen lapozgat (gyerek)szakácskönyveket és gyerekeknek szóló természet-tudományosakat is.

Bár ez utóbbiban Klára az élenjáró. Ő mindig "okosodni" akar, saját bevallása szerint is. Az ünnepek során kapott "Hami" című könyvet imádja Agostino Tranitól: arról szól, hogy hogyan és miből készülnek az asztalunkra kerülő ételek. Szereti (Emmával karöltve) a Larousse könyveket (Első Larousse könyvem a környezetről, Mondd miért?, Első Larousse enciklopédiám, Mondd hogyan?), de az abszolút kedvenc most az "Időjáráunk" című Ravensburger Scolar könyv. Ezt nemrégiben kapta (ugyanazon könyvesbolti beszerzőkörút terméseként) és telitalálat volt. Klára a mi kis meteorológusunk, imádja az időjárást elemezni, "előrejelezni". Este kutatja az eget: vannak-e csillagok, derűs napunk lesz-e? A felhőket is tudja már különböző kategóriákba sorolni. Ősi ellenségéről, a szélről, is egyre többet tud már. Ennek a könyvnek még az  a számára vonzó tulajdonsága is megvan, hogy lehet kihajtani-felhajtani benne részeket. Klára szereti az ilyeneket, meg a "keresd meg ezt meg azt a képen" feladatokat is. Ez utóbbi típusból most az "Egy nap az állatkertben" a sláger nála.

Imó marad a klasszikus meséknél. Ha lehet, legyen benne tündér, királylány, gonosz (mostoha) és heppiend a végén. Ezért aztán kitart a Walt Disney filmek könyvesített verzióinál (pl.: Csipkerózsika, Aladdin, Hamupipőke, Dzsungel könyve, Oroszlánkirály, stb.), de néha azért kileng: nagy kedvenc Janikovszky Éva "Bertalan és Barnabás"-a, és szívesen hallgatja a nemrég kapott (igen, azon a bizonyos könyvesbolti....) Kányádi Sándor meséket a "Meddig ér a rigófütty" címen összegyűjtött kötetből.

Drága Uram igazi irodalmi mindenevő. Simán végigrágja magát az összes kortárs magyaron (Faludy, Spiró, Ungvári, Esterházy és Kertész), de nagy kedvencei a történelmi regények, főként a francia történelemből (pl. már végigolvasta Merle Francia históriáját), ugyanakkor belefér neki az is, hogy a könnyedebb dolgokat is kézbe vegye, már csak azért is, hogy ha valahol szóba kerül, értőként szóljon hozzá. Így olvashatta el Pachmann Péter  (aki egyébként barátja) könyvét, vagy Réz Andrásét (vele dolgozott pár évvel ezelőtt), sőt még Vass Virág legutóbbi könyvét is (amit egy Elle-rendezvényen kaptunk búcsúajándékként) végigküzdötte (VV.-vel is sokat tárgyalt, így kíváncsi volt milyet ír). Volt már Coelho is a kezében, szereti Nick Hornbyt, Karel Capeket és Hrabalt is, most pedig Stephen Fry "A víziló" című könyvét "fogyasztja".

Ami engem illet, bár a legutóbbi könyvélményem a nagyon megrázó "A felolvasó" (Bernhard Schlink) volt, mégis azt kell, hogy mondjam, hogy az utóbbi félévet Szabó Magda bűvöletében éltem, kisebb megszakításokkal, kirándulásokkal. A "Für Elise", az "Abigél", a "Merszi Möszjő" és a most elkezdett "Régimódi történet" teljesen elvarázsoltak, elvarázsolnak. Határozott stílus és életszemlélet, valami eszméletlen ősnőiességgel vegyítve, elkeverve egy nagy adag hazaszeretettel, amit azért kritikával és anyai aggódással fűszerez. Letisztult, intelligen stílus, szép lélek és nagyszerű történetírás. Jaj! Mennyei!

Hogy miket láttunk mostanában? A Macskák-ról és a Musicalmesékre már ejtettem szót. Vasárnap vár ránk a Jégszínház, ahol Csipkerózsikát nézem majd meg a négy leányzóval. Persze, amikor a jegyeket vettem, még nem tudtam, hogy Zita is és Emma is a Jégszínházba készül majd a rákövetkező héten. Szerencsére ők a Pinocchiót nézik majd meg a sulival. Elég sokat voltunk moziban Zolival mostanság, nem valami nagy siker-rátával. Először az "Egyszerűen bonyolult"-at néztük meg. Mondjuk, nekem az nagyon tetszett. Több okból is: szeretem Meryl Streepet, és örülök, hogy ő még simán eljátszhat egy hiteles szerelmi történetet; ráadásul, Meryl Streepnek egy fantasztikus kávézója-reggelizőhelye van a filmben, olyan, amilyet álmodnék valahová ide is; végül pedig nagyszerű ételeket láthatunk a filmben (nagyon éhes lettem a végére!!!). Utána következett nem sokkal a szerintem rettenetes "Hová tűntek Morganék?" (lehet, hogy nem ez a pontos címe, de sebaj). Zoli úgy foglalta össze, hogy íme egy film, amin érződik a hollywoodi forgatókönyvírók sztrájkja.... Volt egy alapötlet és arra nem épült semmi. De semmi. Végül, tegnap megnézhettük premier-előtti vetítésen a "Valentin nap" című filmet. Egy ilyen címmel persze nem vár az ember túl sokat. És ahhoz képest tök jó volt! Ezen nem érződött az a bizonyos sztrájk. És külön bája volt, hogy Shirley Maclaine is játszott benne. Bűbáj volt a maga 125 évével! A pofija még mindig olyan szép és huncut!

És milyen zenék kísérik a mindennapjainkat? Sokat tekerek a Klasszik Rádióra, hogy nyugodjanak estefelé a kedélyek. De legalább annyit kell betennem Ricky Martin "Sound loaded" című, jó kis, pörgős albumát.

Hát, ez a volt 2010. elejének kultúrális híradója!