Szolgálati közlemények

1. IGEN!!!!!!
Nincs reménytelen eset, csak türelmetlen tanár.... Kitartóan próbálkoztam, vacakoltam, bütyköltem, és remek "tanáraim" (köszi Kinga, köszi Vera!) összes tanácsát követtem és vééééégre sikerült a videókat rendesen feltenni a blogba! Tehát most már ott van Emma a zongárájával (a megfelelő bejegyzésnél) és a teniszével is (ugyancsak a megfelelő bejegyzésénél). Ah, ezek az élet apró örömei.... Pedig ma még egy kicsit neki is búsultam, mert egyszer csak nem sikerült a bejegyzéseimhez férkőzni. Ennek is utánanéztem, és végül a francia hibabejelentőnél akadtam rá, hogy ez eléggé általános volt ma. Biztos valami karbantartás.

2. Megkövetem drága Emmácskámat... Méghogy iskolaundoritisz!!!! Hörghurutja van szegénynek; antibiotikumra fogta a doktor néni. Sőt, még mindenfélével ijesztgetett engem... Úgy, mint várható rohamokról, mármint köhögőrohamokról - ezért még valami csillapító-kúpot is felírt, a biztonság kedvéért. No meg kaptunk kórházi beutalót is, mert hátha arra is szükség van. Ehhez képest Emma nyugodtan és hosszan aludt, készségesen nyeli az orvosságot, komolyabb unszolásra ugyan, de issza a kálciumot, vígan teszi magára a hideg párásító-maszkot (sokat segít is ez a kütyü!!!), jó az étvágya és nagyokat játszik. Én továbbra sem látom ennyire komolynak a dolgot, de nem én vagyok a szakember ("csak" anya...). "Jókor" lett beteg, szegény, holnaptól még suli sincs.... És igen, Vivi, már megint ugrott a látogatásunk! Babákhoz nem vinnénk ilyen köhögést. de ezt már megbeszéltük.

3. Hogy nekem se legyen minden fenékig tejfel, rólam meg kiderült tegnap este, hogy mindenféle fűre és fára érzékeny és/vagy allergiás vagyok. Történetesen az utcánkban lakik a város (egyik) legjobb allergológusa, és történetesen jóban vagyunk, így aztán tegnap bekunyeráltam magam hozzá, mert van valami randaság az arcomon is. Hogy az arcomon mi van, még nem tisztázódott, de ha már ott voltam, csinált allergia-tesztet is. Hurrá! Most már értem, hogy miért fújom folyton az orrom, ha a szabadban vagyok!