Néha úgy érzem, túlcsordulok attól, ami nekem adatott. Mármint ez a fantasztikus család, ez a remek, jófej, vicces, szerető és ráadásul még jóképű férj és ez a négy gyönyörűséges tündérpalánta....
Ahogy Emma azt kéri, hogy feküdjek be mellé este, amíg ő elalszik, ahogy Zitát nézhetem a zenekarban: okos és mindig huncutul csillogó tekintetét a tanárnőre tapasztva, felemeli hangszerét és része egy egésznek. És ahogy a Kicsik is mindig elbűvölnek, újra és újra:
Pár napja, arra jöttem ki a fürdőszobából a reggeli összekészülődésem után, hogy Klára nagyon figyelmesen, szinte tudományosan fésüli Imót. Ahogy térültem-fordultam, és már felöltözve mentem vissza hozzájuk, a szerepek változtak, az egyetértés és a tudományosság maradt. Aztán azt kérték, hogy csináljak nekik két-két copfot, hogy "tesók" legyenek. A copfok könnyen elkészültek az alaposan kifésült hajakból. Aztán azt kérték, hogy fényképezzem le őket.
Először belemosolyogtak a gépbe:
Utána, Klára úgy találta, hogy Imónak nem pont olyan a frizurája, mint az övé, ezért megigazította.
Imó ezt nehezményezte egy idő után, ezért bátorításul kapott egy testvéri ölelést.
Ezen felbuzdulva, kértem tőlük egy testvéri csókot is. Hát az véletlenül pont csók lett....
Végül visszarendeződtek egy újabb páros "pózba".
Na most, ugye, hogy nekem van a világon a legnagyobb szerencsém, hogy egy ilyen édes kis páros bevesz maguk közé, hogy én lehessek a sonka az ő szendvicsükben?!?!
Egy újabb elpazarolt nap
18 órája
6 megjegyzés:
Fantasztikus lányok!
Kytti és Bence
"BenceAnyu"!
Te új vagy a kommentelők között! köszöntelek! És köszi a dicséretet!
Üdvözlettel,
Szilvi
:D :D
Szerencsés vagy az tuti. :)
Puszi
Szia Szilvi!
Régen kommenteltem, ilyen-olyan okok miatt, de már újra a régi vagyok, ha nem újabb:) Olvasni természetesen olvastalak azért.
Tündérek a lányok, annyira bájosak. Mind a négy természetesen.
Huhh annyi mindent írnék, pl. a sulival, építkezéssel kapcsolatban, de ezek már régen voltak, tán el is döntöttétek azóta. Fapapucs: imádom, bokám nekem is bánja időnként. Csorgattam a nyálam a sok finomság olvasása közben, ma el is készült a túrós alagút, és hát valami mennyei! A tortát is ki fogom próbálni.
Így hirtelen most ennyi lennék, Maculi
De jó, hogy újra itt vagy, Maculi!!!
Örülök, hogy még "újabb" lettél! És azért érdekelne a véleményed suli és építkezés ügyben is (noha, főként az első eldőltnek tűnik, hamarosan írok is róla).
Üdv,
Szilvi
Hát ez mennyire édes volt! nagyon cukik ezek a lánykák... igazán jó lehet neked sonkának lenni:)
És kedves az egész blogod, gratulálok az életedhez!
Megjegyzés küldése