Zita a zenekarban

Az előző, "túlcsordulós" bejegyzésemben megemlítettem már. Most sikerült a technikán kissé úrrá lennem, így végre a videókamerával rögzített filmecskéket is le tudom tölteni.. Ezért aztán illusztrálnám azt, amiről írtam. Hogy milyen fantasztikus ott látni ŐT, a zenekarban. Ahogy büszkén és figyelmesen feszít. Ahogy élvezi ezt az egészet. Ugyanis imádja ezt a "zenekarosdit", és már javában tervezi, hogy átmegy majd egy vagy két év múlva a "nagyba". És alig várja már, hogy megtanuljanak "menetelni", azaz, igazi fúvószenekarként működni, akik le-s-fel sétálnak... Engem pedig mindig meghat, amikor láthatom-hallhatom őt zenélni egy nagy, szeretnivaló, egésznek a kicsi, imádnivaló, részeként.

Az igazságosság kedvéért, majd Emmáról is dokumentálok valami igazán meghatóan kedveset, hamarosan.