Pages

2012. január 30., hétfő

Díj

Diustól, bloggert-társamtól kaptam egy díjat. Nem nagyon tudok mit kezdeni ezekkel a körbeadós dolgokkal, de Dius ajánlása annyira jól esett, hogy már csak ezért is fontosnak tartom tovább játszani a játékot.
A problémáim ott kezdődnek, hogy nem tudom átmásolni a díjat, mert a google folyton arra szólít fel, hogy "kérjem inkább el". Na ja, de kitől?
Szóval, kaptam egy úgynevezett "napsütéses díjat", mert "belőlem télen-nyáron vidámság és napsütés árad, még olyankor is, amikor nincs túl sok okom rá". Gyorsan hozzátenném: legtöbbször azért van okom rá... :-)

A díjnak szabályai vannak:
 
1.Vedd át a díjat
2.Köszönd meg annak, akitől kaptad
3.Tedd ki a blogodra
4.Add tovább másik 4 blognak
5.Írj magadról 3 dolgot
Hát átvettem....
Köszönöm, kedves Dius, meghatott - és ezt már meg is írtam neked!!!
Nem tudom kitenni a blogra... :-(
Adjam tovább négy másik blognak. No akkor:
Menjen MJ-nek, mert tetszik, hogy ő és a fia, olyan jól beilleszkednek a mi alapvetően "nőies" köreinkbe, és azért is, mert úgy látom, hogy tudja azt, amit sokan közülünk (most nem a bloggerekre gondolok) nem: élvezni és értékelni az élet egyszerű és szép dolgait.
Kikocsnak, természetesen, aki nemcsak élvezi mindennek hála és ellenére az életet, de sokszor tanítja is ezt nekem, még ha ő nem is ezzel a céllal ír.
Orsinak, mert ráfér, és mert hiányoznak már a vidám, svájci beszámolók.
A negyediket megosztanám két, potenciális futótársam között, akikkel talán még nem mondtunk le teljesen egy közös mini-maratonról: Vera és Hella.
Írjak magamról három dolgot....
Hát, az egyik az, hogy már régóta álmodozom arról, hogy egyszer lefutom a dublini női, jótékonysági minimaratont. Ebben lennének (lettek volna?) partnerek Vera és Hella.
A másik az, hogy kamaszkoromban nagy Jean-Jacques Goldman rajongó voltam. Ő egy francia énekes. Annyira odavoltam érte, hogy még egy valós méretű posztere is fent volt a szobám falán...
A harmadik... Szeretem azt a fajta gumicukrot, amelyik olyan sárga és rózsaszín, és még valami cukorba is belehengergették. Néha, amikor már nem tudok ellenállni, veszek egy csomaggal a benzinkúton. Habzsolok belőle egy adagot, aztán a hascsikarás "megbánatja" velem. Ezt nem szoktam elmesélni a lányoknak. Még rájönnének, hogy miért kedvelik (kedvelnék) ők is ezt a színtiszta műanyag finomságot...
Nos, ennyi. Picit csaltam, bocsi, de így jött ki.

6 megjegyzés:

Dius írta...

Elküldöm neked a képet emailben. :) Jogos a reklamáció. :)

MJ írta...

Szívből gratulálok a díjhoz -Dius nagyon jól indokolta- és nagyon szépen köszönöm neked a rólam szóló szép szavakat, no meg a díjat. :)))

kikocs írta...

Köszönöm! Már kaptam egy jó fél éve egy díjat tőled, amit még mindig nem adtam tovább. Ezt is mellérakom :) És nem felejtem el, számon tartom, csak idő, idő, idő. Hiányban szenvedek mostanában...

Vicuska írta...

Gratulálok a díjhoz :)

Vera írta...

Nagyon szépen köszönöm! Én is nagyon meghatódtam, főleg, hogy mostanában alig írok valamit a blogba. Igyekszem ezt minél gyorsabban kitenni, továbbadni, megcsinálni!
És részemről továbbra is megvan a lelkesedés a minimaraton ügyben, futás téma is újra napirenden lesz! (pont ma akartam menni, de régen voltam, és mínusz 10 fokban végül nem láttam jó ötletnek :-D)

khase írta...

Szilvi, gratulalok a dijhoz en is, es köszönöm a kedves, batorito szavakat, amiket Rolam/Hozzam irtal!!! Lassan visszarazodunk az itteni kerekvagasba, es szep lassan tudom potolni mindazt, amivel elmaradtam...

Szep hetet Nektek! Sok puszi Orsi