Április 27.

Amikor még nem voltunk házasok, de már tudtuk, hogy együtt tervezzük az életünket, egyik ráérős reggelen arról beszélgettünk, hogy mi lesz majd a gyerekeink neve. Most, hogy írok róla, döbbenek rá arra, hogy csak lányneveket soroltunk..... Először viccesen beterveztünk három lányt: Glória, Viktória és Heuréka.... Aztán, gyorsan meggyeztünk, hogy a Virág név gyönyörű, és majd ez lesz az első lányunk neve...

Az esküvőnk után kevesebb mint félévvel már ismét töprenghettünk, ezúttal "élesben"... Persze, a Virág név nem merült feledésbe, de amikor, a frissen vásárolt Utónévkönyvet fellapoztuk, ijedten állapítottuk meg, hogy a Virág névnap túl közel lesz a baba születésnapjához, ami tervezett születésnap pedig már eleve Mikulásra esett. Már előre megszántuk szegény gyermekünket (akiről nem tudtuk még akkor persze, hogy csajszi lesz...): egy hónapon belül tudjon le minden ünnepet? November végén névnap, utána Mikulás és/ vagy születésnap, és végül Karácsony. És utána, egy apró húsvéti kitérőtől eltekintve, egy évig semmi?

És akkor fellapoztuk az Utónévkönyvet. Néhány vicces kedvű barátunk szerint ugyan csak az első és utolsó oldalát.... Ugyanis, hamar eldöntöttük, hogy Zita lesz, ha lány lesz (talán azért, mert egy kicsit hasonlított az én családi becenevemre, a Szityára, de lehet, hogy nem ezért, már nem tudom...), és pillanatok alatt világossá vált, hogy ha fiú, nem lehet más, csak Ábel... Ábitának hívtuk a bennem fejlődő babát, addig, amíg meg nem tudtuk, hogy a fiúnév mehet parkolópályára... (azóta is ott vesztegel... :-) ).

Zita, a mi Zitánk, aki végül, az utolsó pillanatban (konkrétan a születése utáni percben...) eldöntött Annát is megkapta második névként, végül Mikulás és Karácsony között érkezett, szinte félúton, december 16-án. A névnapja pedig ugyan nincs túl távol (néha) a Húsvéttól, de azért ad neki egy jól elkülöníthető ünnepnapot. A mait. Április 27-ét.

Zita, akit a annyiféleképpen becéznek. Számunkra még sokszor Minci (a Zitamin-ci önállósult végződésként jött létre ez a becenév), de egyre többször csak simán és határozottan Zita, vagy "legfeljebb" Zitus. A vívóedzője Zitunak hívja, első pillanattól. A tanító nénijének Zituka. A barátnőinek néha Zizi (ezt én nem annyira szeretem). A fuvola tanárnője Zitácskának hívja....

Szeretjük Zitát. Szeretjük Zita Annát. Szeretjük őt és szeretjük a nevét is. Neki való, hozzá illik, hozzánőtt.

Boldog névnapot, ZITA!!!!!