Klára olvas. Betűzget, szótagol, mindent megjegyez, amit magyarázunk (pl. a tetszik ugye kiejtésben teccik...), és kitartóan gyakorol. Persze, valamelyikünk mindig mellette ül.
És ezt most nem azért írom le, hogy hűha, de okos ez a gyermek! Bár az... És azt is gyorsan hozzátenném, hogy nem mi biztattuk, hogy tanuljon meg olvasni. Nem, egyáltalán nem.
Már Zitánál is betartottuk a tanító nénik intelmét: nem feltétlenül jó vagy jobb, ha egy gyerek tud olvasni suli előtt. Így aztán, Zita ugyan ismerte a betűket, de nem tudta őket összeolvasni. Október derekán, elsőben, ki is tört belőle a zokogás, hogy ő úgy érzi, hogy soha nem tanul majd meg olvasni! No, eddig tartottam magamat, és legott elmagyaráztam neki, hogy miként is kell összeolvasni a betűket. Onnantól béke volt.
Emma is ismerte a betűket, de semmiféle lelki háborgást nem okozott benne az összeolvasás tudományának hiánya. Szépen belejött elsőben. És a könyvek a mai napig csak úgy bűvölik el, hogy mi olvasunk neki belőle. Habár... Mostanában el-elolvas egy-egy rövid könyvet. Kezd ráérezni az ízére. A tanító nénije többször is kérte: hagyjuk rá, majd megkedveli az olvasást, ha magától kezdhet hozzá és ha lesz már annyira biztos olvasó, hogy a könyvolvasás élvezetet nyújt. Örülök, hogy sikerült megállnunk a túlzott buzdítást és ennek most már kezd beérni a gyümölcse. Köszönjük, Réka "néni"!
Klárát kicsit más fából faragták, mint a többieket. Talán több jutott Apukám makacsságából, elszántságából és határozott, némiképpen tudományos és filozofikus tudásvágyából. És az eszméletlenül nagy, tiszteletreméltó eszéből. Amihez Klára még hozzákombinálta Zoli féktelen memóriáját. Ezért nem meglepő, hogy pont ő lett az egyszem olyan gyermekünk, aki már iskola előtt szótagolva, értelmesen és önmaga számára is élvezetesen olvas. Mert ez csak a kezdet. Klárát ismerve, nyárra már a "Rosszcsont Petiket" falja majd.
Egyébként, ez azért is tölt el örömmel, mert így nem egyszerre éljük át ezt a csodát az Ikrekkel. Igen, kifejezetten jó, hogy Imola még nem érzi magában ugyanazt a késztetést, ami Klárát mostanában az asztalhoz és a könyvhöz szögezi. Külön köszönet ezért Imónak! Mert így mindkettőjükre ugyanúgy tudunk majd ebből a szempontból (is) odafigyelni. Mert így még egyszer átélhetjük majd ezt a csodát!
7 megjegyzés:
Nagyon ügyes. Én sosem értettem, hogy gyerekek hogyan tanulnak meg maguktól olvasni... Mert a betűk ismerete egy dolog, de az összeolvasáshoz csak kell némi segítség. Ezek szerint an akinek kell és van aki magától is sikeres ebben.
Én sem buzdítom Esztert az olvasásra. Rengeteget olvasok neki, de valahogyan ő a saját neve betűin kívül alig-alig kérdez rá más betűkre, hogy ez mi? ez mi?
A számokkal van eltelve mostanság. Igaz, az könnyebb is, mert csak 10 számjegy van. :)
Mennek iskolába szeptemberben a lányok?
Iméon!
Ha nem kérdezgeti, akkor nem érdemes tanítgatni! Ráér!
Igen, ők mennek suliba, náluk ez nem kérdés, az októberi születésnapjukkal.
Már csak az a kérdés, hová... Kicsit tartok azoktól a tanító néniktől, akik most Emma (és Zita régi)sulijában következnek. Csak hát... Az energiáink végesek és nem tudom, hogy képesek lennénk-e még egy másik suliba vinni őket (itt, kerületen belül, természetesen). Ugyanakkor... Nekik is jár az az odafigyelés, mint a többieknek..
Na, ez egy újabb bejegyzés témája lesz... Mert még ott van az egy osztály-két osztály problematikája is.
Üdv,
Szilvi
Nálunk az Öcsém volt olyan,mint Klára.Mire suliba ment olvasott,mikor megkérdezték tőle miért,azt válaszolta:érdekelt amit a nagyok csinálnak.Nálatok is ez a helyzet lehet.De azt tudom Nikit nem fogom vissza tartani,ha érdekelni fogja meg mutatom neki.Nonot eltereltük,mert a suliban ezt kérték de nem kellet volna.Az lesz az édes és aranyos mikor véletlenül Klára elkapja Imot és tanító néniset fog vele játszani,mert ő már tud olvasni!!
Pusza
Amint beírtam a bejegyzést, a gyerek leült a ép elé játszani és talált egy olyan játékot, ahol ki van írva egy szó és alá kell pakolni a képeket, amik olyan betűvel kezdődnek. Pl.: ki volt írva, hogy igen, lent meg képekben: gesztenye, indián, nap, eper. És egyedül megcsinálta...Majd a végén össze is olvasta. :)
Ezek szerint ismeri a betűket, csak nem henceg vele. :)
Ő is ,egy iskolába szepte,berben, csak ő még kicsi: májusban lesz 6.
De az óvónénik szerint ott a helye. :)
Akkor tudunk majd tapasztalatokat cserélni a sulikról. :)
Én ezen nem lepődök meg! Klára már piciként kitűnt az eszével. És ahogy Te sem, én sem a többiek kontójára írom ezt. Meg merem kockáztatni, hogy talán még Zitánál is okosabb. Pedig ő se "kutya"! Lehet, h nem lesz annyira sokoldalú, mint a legidősebb nővére, de észben szerintem felül fogja múlni, pont az általad említett örökölt "dolgok" miatt.
Ezért is szép a nagycsalád. Mindenki más és más ágon lesz befutó, mindenkire másképp kell figyelni, és ahogy írtad is, nem szabad nyomást gyakorolni rájuk, csak azért, mert az idősebb ennyi idősen már tudta. Lehet, sőt, biztos, h neki másban van tehetsége, nem baj, ha egyes dolgokban gyengébb.
Az a lényeg, hogy mind a négyükben sikerüljön megtalálni azt az egyet (vagy többet), amiben Ő a legjobb, és EZÉRT dicsérni, büszkének lenni RÁ. :) Nálatok sok ilyen van, nem okoz gondot. :)
Puszi Nektek! :)
Vivien
Köszi, Vivi!Hiába, a többéves "együttlét" alatt igazán jól megismerted őket!
Iméon! Távol álljon tőlem az okoskodás és minden gyerek más. Csak annyit jeleznék, hogy én már ezerszer megbántam, hogy a február végi születésű Emmámat nem tartottam vissza. Tény, hogy így egy nagyon jó tanító nénihez került, egy jó közösségbe. Még az is igaz, hogy egészen jó tanuló (elsőben kitűnő, másodikban egy négyes , most félévkor, háááát...). Mindazonáltal, olyan gyötrelem vele a tanulás, olyan baba még, olyan nehézkes minden, hogy szerintem mindannyiunknak, és főként persze neki, könnyebb lett volna, ha hagyjuk őt játszani még egy évet. Dehát... késő bánat. Csak azért mondom, hogy fontold jól meg Eszterednél!
Nekünk is mondták, hogy milyen okos Emma, meg minden, mehet nyugodtan "már tegnap" iskolába. Igen, de a lelke... hát, az még néha most is ovis...
Üdv,
Szilvi
Igen,sokszor még baba, ezt én is látom.
De azt is, hogy ebben az óvodában még egy évet semmiképp sem szabad maradnia. Csak butul. Komolyan. És nincs olyan ovi a földön, pláne Pesten, aki átvenne egy 6 éves "túlkoros" gyereket, elvéve ezzel a helyet más ovis korú gyerekektől. Nem tudom még, hogy mi lesz a végső döntésünk, ízlelgetjük innen is, onnan is. :)
Megjegyzés küldése