Viszont rengeteg programunk akadt.
Ebből tartanék most csak egy felsorolást, hogy majd amikor nagymama leszek, akkor is tudjam, hogy mit is műveltünk 2011.áprilisában, a Húsvétot körülölelő szünetecskében.
Csütörtökön, Zitát elvitte keresztanyukája, az én sógornőm, Gergő fiával együtt, egy kis római kori romnézőbe, mivel Gergőék pont erről tanultak a suliban, történelemből. Zitának ugyan még nincs történelem tantárgya (a nyolcosztályos gimnázium sajátossága ez: nem kétszer veszik végig ugyanazt az anyagot, hanem egyszer, úgymond tömbösítve), de azért Zitus is tanult ilyesmikről, érintőlegesen, a latin által. No meg fel is készült (sógornőm, Évi, külön kérésére).
Szóval ő bejárta az Aquincumot (múzeumostul), a vízvezetékeket, a keleti kaput, meg még nem tudom mit.
Ezalatt, Emmával, Klárával és Imóval a Mezőgazdasági Múzeumban jártunk, a húsvéti kiállításon. Nagyon szeretjük ezt a múzeumot; nemrégiben az erdőről szóló labirintusos kiállítást jártuk végig az Ikrekkel és két ovis társukkal (Emma pedig máskor az osztályával). Most az óriás-tojásos terepet jártuk be, megválaszolgatva a kérdéseket. A végén pedig egy nagyot kézműveskedtek a leányzók: kis kosarat fontak, csuhé-nyuszit készítettek, meg ilyesmiket. (Erről a telefonommal készítettem csak képeket, és azokat nem fogadja be a számítógépünk....)
Csütörtök este mi, szülők, kényeztettük magunkat, egy kellemes baráti vacsorával.
Pénteken a két Kicsi és a Középső az említett fodrászos programot bonyolította Anyuval, Zita pedig vívóversenyen volt (ezúttal csak szurkolt).
Szombaton délután Zoli vette a hóna alá a csemetéit, egy mozifilm erejéig. Vidáman jöttek haza: jó ötlet volt a Rio című filmet választani!
Vasárnap, a nyuszi ajándékainak kissé túl korai bontogatása után, és egy jó kis Anyu-féle ünnepi ebéd után, a Zoli munkahelyéhez közel található és már régóta fontolgatott "Elevenpark" játszóházba mentünk, "őrjöngeni" egy sort. Sőt! Még nyuszit is simogathattunk! A csajszik nyelve is lógott a végén! Nem is kellett őket ringatni este!!
Hétfőn aztán mindenki túl sokáig aludt, a locsolók is csak pizsamás virágszálakat találtak. Így eshetett, hogy elég későn vágtunk neki a becélzott programpontnak, amiről eleve is tudtuk, hogy nem csak mi tervezzük ezt Húsvét hétfőre. Így történhetett, hogy a skanzen körüli tömeget látva, no meg a csepergő esőt, feladtuk azon tervünket, hogy mi oda bemenjünk, és tovahajtottunk Visegrádra. Ahol hasonló tömeg, megközelíthetetlen vár, a rend túlbuzgó őrei és egyre jobban zuhogó eső fogadott minket. A napot a visegrádi reneszánsz, kézzel-lábbal evős, étteremmel és a történelmi játszótérrel mentettük meg.
Kedden pedig a megunhatatlan, Imó által még sosem látott, Csodák palotájába mentünk: a négy leánykámmal, és nagy örömömre, Anyuval és Gergő unokaöcsémmel. Jó sok időt töltöttünk ott, a végén még egy pizzázással is megkoronáztuk a napot.
Ez volt hát a szünet menüsora. Jóllaktunk!
5 megjegyzés:
Örülök, hogy megint sikerült ennyire tartalmasan es sok programmal tölteni a tavaszi szünetet! A Csodak palotajaba szeretnek en is nagyon eljutni, talan ha legközelebb itthon leszünk, belefer :)))
A romai kori ramnezö is nagyon erdekes lehetett!
Akkor most egy idöre feltankoltatok elmenyekkel, jöhetnek a hetköznapok :)))
Vagy mar tervezitek a hetvegi programot? ;))
Szep napot Nektek, sok puszi Orsi
Végre megint sikerült tartalmasan és egymás társaságát élvezve el tölteni a napokat.Nem is lepődtem meg az élmény beszámolódon,hisz nálatok általában mindig sikerül a maximumot kihozni az együtt töltött "pihenő"napokból.:-))))
A skanzenbe hétköznap érdemes menni, egyszer mi is húsvétkor indultunk el, de majdnem Szentendréig állt a kocsisor (aki nem ismeri: az több kilométer!), úgyhogy visszafordultunk.
Orsi!
A hétvégénket ismét a vívás diktálja - jó időre utoljára, mert véget ér a "szezon". És pont kezdődik a tenisz-idény...
Timi! Olyan kedves vagy mindig, köszi!!!!
Anyus! Sejtettük mi, hogy tömeg lesz, csak a tömeghez csatlakozó eső tántorított el minket...
Sziasztok van a blogomban nektek valami meglepi,kattintsatok oda,Üdv.
Ági.
Megjegyzés küldése