Turista a saját városában?

Zoli szeretne egy kicsit azzá lenni.... Mármint Budapestiként budapesti turistává. Budapest természetesen rengeteg szépséget rejt még, amit esetleg nem néztünk meg teljesen alaposan a csajokkal. Néha azért mégis nehéz rávenni magunkat arra, hogy a zöld vagy a kertvárosi nyugi helyett a várost válasszuk "kirándulás" végett.

Nemrégiben azért körbejártuk egy kicsit a lányokkal az Opera környékét (miután magában a gyönyörű épületben élvezhettük végig a Hófehérke balettet, ami egy kész csoda...), és örömmel konstatálhattam több dolgot is. Először is, hogy Zita számára természetes, hogy tudja, ki tervezte az Operát (ahogy a Nyugatit is pl., vagy tudja, hogy minek a mintájára készült a Parlament, ki volt a Lánchíd tervezője és ki a "kivitelezője"). Aztán azt is, hogy mennyire gyönyörű az a rész, a sétálósra átalakított Hajós utcával. És végül, de egyáltalán nem utolsósorban azt, hogy ezt a szépséget a gyerekek is észreveszik és értékelik!

Mivel rajonganak a Dunáért és mostanában a görkoriért, hát az egyáltalán nem könnyű célpontot, a Margitszigetet jelöltük meg kirándulási helyszínként, szombaton. Ez nem volt egyszerű. Először is, elfeledkeztünk a Critical Massról (biciklis felvonulás). Másodszor, a Margitszigetre a Margit-hídon akartunk eljutni, gyalogosan, illetve görkorin "gurulva". És rengetgeten voltak erre az ötletre.... De végül is odaértünk, és autók nélküli környezetben, félelmetesen illatozó orgonabokorsorok és gyönyörű díszben pompázó, óriási gesztenyefák, meg sok más, szépséges fa és bokor között görkorizhattak a lányok. És közben tátott szájjal bámulhatták, hogy mi mindent művelnek a többiek. Bringóhintók cikáztak mindenfelé, voltak ott apró csecsemőktől a korelnökig minden korosztályból. Az emberek frízbiztek, labdáztak, tollasoztak, falatoztak, heverésztek és kutyát sétáltattak, bicikliztek, babakocsit toltak, andalogtak, futottak, kergetőztek, piknikeztek, aludtak vagy zenét hallgattak. Zolival azt beszéltük, hogy ott, a Margitszigeten, egy tavaszi szombat délután, nagyon érezhettük, hogy egy hatalmas (világ)városban élünk.... Ez kevésbé átélhető a mindennapokban, a külvárosi környezetünkben.

Egy jókora túra után, viszaértünk a budai oldalon leparkolt autónkhoz, ahol a lányok visszavették a cipőiket és egy ottani, nagyon klassz és nem a szokványos módon felszerelt, játszóteren vezették le a kiruccanást...
(Ezen a játszótéren gyorsan összeismerkedtek egy családdal: három lány, a két kicsi egypetéjű ikrek, köztük egy Emma.....)

A Parlamentbe szeretnénk még egy idegenvezetős körre elmenni, no meg fel a Várba, persze, és esetleg a Citadellára, meg még pár szép, budapesti helyre. De a jövő hétvégén, ha lesz alkalmunk kirándulni, én most mégis inkább Vácra szeretnék menni. Nem igényelem mindig a nagyvárosi érzést....