Nyűgös hetünk van, be kell látni. Próbálom az időjárásra is kenni, mert megérdemli. Szürke, szmogos, lehangoló.
Így aztán, ezen a héten senki sem akar semmit. Felkelni, lefeküdni, leckét írni (azt mondjuk sosem, de most aztán pláne..), gyakorolni, különórára menni, elpakolni, nyuszit etetni, megteríteni, megfürödni, hajat mosni, kabátot felakasztani, kesztyűt húzni, nagykabátot levenni, olvasni, verset tanulni, kérdésekre felcsattanás nélkül válaszolni, játszani azzal a testvérrel, aki szeretne vele játszani, gyümölcsöt enni, levest enni, bármit enni....
Hoppá! És itt jön a hetünk egyetlen napsugara, a melengető, a reményt adó. Mert megállás nélkül sütünk, készítünk valami édességet-sütit.Valószínűleg az időjárás velejárója ez is, noha szikrázó napsütéses hidegben szívesebben fáznánk, mint ebben a komorságban, de mindegy. Ne tagadjuk: a legtöbb ember ilyenkor több édességet fogyaszt. Legalább is ez jött ki, a mi reprezentatívnak egyáltalán nem mondható, felmérésünk alapján.
Készült a héten már: tiramisú (aznap elfogyott, ugye Zoli?....), csokis puffancs (gyerekszakácskönyvből, Klára és Imola által elkövetve), fahéjas süti, kakaós csiga és ma pedig kókuszgolyó. Van, amit a gyerekek akartak készíteni, vagy enni, van, amit mi, felnőttek, van, amit mindenki. Ja, és estére egy kiadós leves lesz. Asszem palacsinta készül másodiknak....
Hogy elhízunk?!?! Nem hiszem. Lehet, hogy egy-két rétegnyi téli párnácska felrakódik, de azt majd az olvadás elviszi. Olyan jó ilyenkor édeset enni....
És közben a nyárról álmodozni... No meg egy jó kis fagyizásról....
U.i.: Mivel a bejegyzéseim mennek a facebook-ra is, genfi barátaim megjegyezték, hogy szívesen értenék, hogy miről van szó. Most kísérletezgetek, hogy hová írjak egy kis francia szöveget, mankónak.
10 megjegyzés:
De az van, hogy ennek a borongós időnek köszönhetően tegnap kibújt a medve a barlangjából, és nem is bújt vissza. Szóval mindjárt vége a télnek.
Süssétek meg Móni expressz tejszínes tortáját, mi kétszer csináltuk meg egy nap alatt, annyira jó lett :) Szóval nálunk is fogy az édesség. Tegnap gofri volt, és minden nap nutellás kenyér a gyerekeknek...
Ne is mondd, bennem mar csak a csoki tartja a lelket :)))))))) hiaba, nem vagyok egy tel-hideg-sötetseg-szürkeseg-szeretö, nem nekem talaltak ezt ki...
Tavasszal aztan majd lemozogjuk a felesleget :)
Egyebkent a franciat hasznalod meg napi szinten? En sajnos nagyon kijöttem belöle, pedig meg szakvizsgaztam is anno az egyetemen. De majd gyakorlom itt a blogodban :)))
Fotozas: nagyon jo kis gepetek van, en is canon-parti vagyok :) Nem tudom, milyen kepszerkesztö programotok van, ha nincs is PS, akkor pl. irfanview-val is egyszerüen meg lehet valtoztatni a szint, lehet akar sepiat, vagy ff-et kesziteni, de szinesben is megmarad :) ha erdekel, irok rola többet is :)
Szep napot Nektek, puszik: Orsi
Kikocs!
Könyörgöm!(:-) ) Azt a receptet Móni tőlem kapta!!! (Csak ő kibővítette az almával, ami jó ötlet!) Így a bejegyzésben említett fahéjas süti pont ez, de mivel nem volt itthon elfogadható alma, ezért maradt az alaprecept!
De azért köszi a tippet és ebből látszik, hogy hasonlóan gondolkodunk-érzünk!
Khase!
A franciát nem használom napi szinten, de a "vérembe ivódott". Tíz év, egy meghatározó korban (14-24), gondolom ez a magyarázat.
A program-ötletet köszi, majd kipróbálom (a sepia lenne amúgy is a következő "kísérlet").
:D:D:D:D annyira jellemző ez a mai napomra :D
Nem kattintottam a linkre, hogy honnan kapta a receptet :) (De alma nélkül nem lett volna ilyen jó :P szóval csináld meg almával! :) )
Én odaírtam, odaírtam...:)))
Tudom, Móni, tudom! Rendben Kikocs, rendben, kipróbálom!
Sziasztok, lehet, h tényleg van valami a levegőben!? :) Én tegnap simán benyomtam egy fél tábla Boci csokit. Ugyan már az első kockánál szégyelltem magam, de annnnnnyira jól esett, h nem érdekelt! :)
Ez legyen a legnagyobb bűnünk, h édességet eszünk! :)
Kellemes sok finomságot sütős hétvégét kívánok Nektek! :)
Puszi.
Vivien
Program.ajánló: Photoshop helyett PhotoScape. Amatőr szinten tökéletes. Rengeteg mindent tud, bőven meghalad engem a tudománya. Photoshopot nincs időm leülni tanulmányozni.
Franciául én is nagyon elfelejtettem, és nagyon sajnálom. De egyszerűen nincs hol és kivel beszélni. Pedig nagyon jól tudtam annakidején!
Én is szívesen sütögetek,mert akkor talán 1 kis időre felvirul mindenki arca,szeme és nem vagyunk borongósak.Ha nem tudunk kimenni még a nyári képek újbóli megnézése is sokat tud segíteni a hangulaton.
Megjegyzés küldése