Pages

2010. március 11., csütörtök

Hétvége

Ha már pár napja megígértem, egy gyors visszatekintést csak adnék a múlt hétvégénkről.

Szóval, az úgy volt, hogy Sárvárra készültünk: mind a hatan, meg még Anyuék is. Aztán, a hét során kiderült, hogy 11 éves mosogatógép-matuzsálemünk a többszöri próbálkozás ellenére sem tudja újra felvenni a munkát. No meg a sütőm is kezdi a végelgyengülés jeleit mutatni, bár ő még tartja magát. Ezért aztán, Zoli azt javasolta, hogy ezúttal a józanság győzzön: túl nagy luxus lenne el is utazni és a fél háztartási (nagy)gép parkot megújítani. És hát győzött a józan ész. Sebaj, több is veszett Mohácsnál, csak én készültem már nagyon egy főzésmentes, relaxálós hétvégére....

Itthon maradtunk, de persze nem unatkoztunk... (hatosban nagyon nehéz!!!!).
Péntek délután már el is kezdődött a víkend egy....
Csajos shoppinggal.
Ez úgy jöhetett létre, hogy Zoli egészen korán végzett, így le tudta vezényelni a három Kicsi péntek délutáni programját (Emmának torna, KlárImónak a kihagyhatatlan agyagozás), ezért aztán, Zita vívása után, elmehettünk kettesben, "shoppingolni". Na, ez így nagyképű, de annyit jelent, hogy vettünk a vasárnapi zsúrra ajándékot a barátnőjének (persze a könyvesboltba magának is kisírt egy könyvet, amit, mire e sorokat pötyögöm, már el is olvasott...), betértünk a Médiamarktba egy-két DVD-ért, és egy ittunk egy jót a frissenfacsart gyümölcslé bárban. És olyan jó volt, egy picit kettecskén....

Szombaton, főként...
Állati jó programokat
bonyolítottunk. Először is, amíg én megfutottam a szombat kora-délelőtti körömet Zitával (az edzésre) és Emmával (zongorára), addig Apa-Zoli kitakarította a nyulakat Klára és Imó aktív részvételével. Ez ott méltányolandó, hogy amikor Gizi és Lulu hozzánk kerültek, Zoli kerek-perec kijelentette: ő a nyulakkal nem fog foglalkozni! Aztán, amikor a Tropikáriumban jártunk, elmentünk egy irgalmatlanul nagy és gazdagon felszerelt állatkereskedés mellett. Ott Zoli volt az, aki kinézett valami hatalmas ketrecet, mondván, hogy a nyárra vegyünk nekik egy olyat, legyenek egy kicsit kényelmesebben, szegénykék.... Öhöm, öhöm... Most meg az alomcsere sem esett nehezére. Ej-ej, Zoli, csak nem megkedvelted Te is ezt a két imádnivaló szőrgombócot?

Ebéd után Zoli kerekedett fel három leánykánkkal, név szerint Imóval, Zitával és Emmával, hogy elzarándokoljanak kedvenc lovardánkba, egy jó kis lovaglásra. Külön mondom aranyos kis ifjú olvasómnak, Beának, hogy mindkét "Nagylány" osztályban lovagol már! Mi addig Klárával itthon maradtunk és megmozgattuk az összes társasjátékunkat.... Nagy szüksége van ilyen kis különfoglalkozásokra legcingárabb ámde leghatározottabb lányomnak, de erre majd máskor, részletesebben is, kitérek.

Miután hazajött a lovas csapat, Zitával együtt még Fred, a teknős helyét is kitisztítottuk. Ezalatt Zoli pedig elvitte Klárával sétálni Scottyt, a kutyánkat. Emma pedig ujjongva figyelte a kertbe a múlt héten kitett madáretető környékét, ugyanis szinte egy teljes csapatnyi jött csemegézni, méghozzá Emmus kedvenc madárkái közül: cinkék és vörösbegyek élvezhették Emma emberi jóságából kifolyólag a csemegét!

A vasárnap is kellemesen telt, eltekintve attól a ténytől, hogy egy igazi hegynyi vasalnivalót kellett leküzdenem. Jó volt, például az...

Origami
miatt is...  Az történt ugyanis, hogy Zoli már jó ideje ígérgeti a Csajoknak, hogy majd origamiznak. Klárának és Imónak konkrét elképzelése is volt, hogy mit, hiszen ők már egy komplett "szakkört" végigcsináltak kb. egy éve, Vivi türelmes vezényletével. Tehát húsvéti kosárkát kellett készítenie Zolinak, aki utoljára talán tizenévesen hajtogatott. Néha "nyafogott" is egy kicsit, hogy ezt vagy azt most nem tudja, hogy hogyan csinálja, de ilyenkor mindig megjegyezte, enyhe nehezteléssel, valamelyik leányzóm, hogy "Vivi tudná!" Zoli tehát újra nekifutott a problémának, és, becsületére váljon, csak elkészült mindhárom kosárka (Zita nem vett részt ebben, ő tanult, mert délután zsúrra ment).

Az ebédet Anyunál költöttük el, Zita a délutánt az Erzsébetligeti uszodában töltötte, "vizes buliban", a három Kicsit pedig mi szórakoztattuk itthon.

És ha már szórakozás, akkor...
Mozi!
Ez ügyben pedig az történt, hogy Zolinak pénteken egy olyan prezentációja volt, amihez projektor szükségeltetett. Ezt kölcsönkapta Morgitól (aki "egyébként" az Ikrek keresztapukája), és csak a keddi foci alkalmával kellett visszavinnie. Már régebben beszélgettünk egyszer Zolival arról, hogy milyen jó lenne megszüntetni a tévét. Mondjuk, szerintem ez nála "bukna meg" elsőként, hiszen akkor mi lenne a focimeccsekkel? Meséltem neki, hogy olvastam valahol egy interjút Bartos Erikával, az Annapeti sztárírónőjével, amelyikben elmondja, hogy náluk nincs tévé, csak egy kivetítőt "engednek ki" néha egy-egy családi DVD-nézésre, amit pedig számítógépről vezérelnek. Bennünk is felmerült egy ilyen megoldás lehetősége. Hát, a tévénk még (sajnos) megvan, de kipróbáltuk a kivetítős megoldást, most, élve a kölcsönkapott projektor lehetőségével... A nappali falára vetítettünk, beforgattuk a kanapét, pattogtattam kukoricát, hoztam pár pokrócot és már indult is a mozi! Először péntek este (a Zita által frissen megvásároltatott filmmel), de aztán, a nagy sikerre való tekintettel, szombaton is! Vasárnap már fellázadtam: most már mesét akarok olvasni este!!!! Mindenesetre, tényleg nagy élmény! (Elárulom: Zoli meg én is megnéztünk egy eléggé átlagos Sandra Bullock filmet, de egy csapásra nagyon élvezetes volt, csak úgy a kép mérete, meg az egész "móka" miatt). Szóval, megfontoljuk a kivetítő-dolgot....

Na tessék, rövid akartam lenni, de persze nem sikerült

2 megjegyzés:

g.Vivien írta...

Háát, igen, nekem is hiányoznak ezek a kreatív, alkotó napok. De le a kalappal Zoli előtt, mert valóban sokszor nem túl könnyűek, hiába vannak részletesen leírva a lépések. :)

Beatrix írta...

:) Gratulálok a két nagylánynak!! :) Sok-sok puszi nekik!